Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

\.\v bíróság részéről ismételten engedett halasztás folytán, a bíróság meghagyásának megfelelni elegendő ideje volt, a további halasztásnak, az ellenfél ellenzésével szemben történt megtagadása miatt, panaszt sikerrel nem emelhet. 391. 295. Tartás iránti perben a tartásdíj mennyiségére vonatkozó ténybeli megállapítás, eljárási jogszabály megsértése esetén megtámadható. 3Í)Í). 315., 438. 398. A bíróságnak a kár mennyiségére vonatkozó megállapítása, eljárási jogszabály megsértése alapján a miatt meg nem támadható, hogy a kár magasságának bizonyítására felhívott tanúknak - vallomására súlyt nem helyezett. 412. 34-3. Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság Ítéletének a kihirdetésekor szóval közölt indokolása, az irásba foglalt indokokkal meg nem egyezik, figyelembe nem jöhet, ha annak támogatásául mi bizonyíték sem lett felhozva. 427. 383. A felebbezési bíróság lényeges eljárási jogszabályt sértett meg akkor, a midőn részitéletben az alperest a felperes irányában ideiglenes nőtartási díjban marasztalta egy bizonyos időtől kezdődőleg, annak az alapkérdésnek megállapítása nélkül, hogy a házasfelek külön élésére, melyik fél vétkessége szolgáltatott okot ? 432. 391. A felebbezési bíróság lényeges eljárási jogszabályt sértett meg akkor, a midőn a több alperesre nézve csak egységesen eldönthető ügynél, az egyik alperes nevében meghatalmazás nélkül eljárt képviselőnek tévesztése által okozott szabálytalanság megszüntetése helyett, az ügyet valamennyi alperesre nézve érdemlegesen elintézte. 450. 4-28. A felebbezési bíróság ítéletének rendelkezése és annak indokai között fenfurgó ellentét. 455. 434-. A tanúvallomások ellen felhozott az a panasz, hogy hamisan esküdtek, nem vonatkozik jogszabály megsértésére. 45(5. 4-36. A felebbezési bíróság az őt terhelő indokolás kötelességének elmulasztásával lényeges eljárási jogszabályt sért meg, ha ítéleti tényállásában tényeket állapít meg a nélkül, hogy tüzetesen felsorolná a szolgáltatott bizonyítékokat és előadná azokat az okokat, a melyek meggyőződését előidézték. 408. 334. Ténykérdésre vonatkozik: Annak megállapítása, hogy a szerződő feleknél a szerződés megkötésekor, az okirat tartalma szerint kifejezésre jutott akaratuktól eltérő szerződési akaratuk állott-e fen? 230. 21., 308. 146., 358. 236., 422. 362. Annak megállapítása, hogy a felek között kölcsönös követeléseiknek kiegyenlítése iránt, a megegyezés létre jött-e ? 245. 33. Annak megállapítása, hogy alperes mezőgazdasággal foglalkozik-e'? 248. 38.