Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

sara a természetes atyának társadalmi állása nem IHi<»( irányadó. Felperes sem keresetlevelében, sem a per folyama alatt nem vette tagadásba, hogy törvénytelen gyermekét annak születésétől fogva a kereset indításáig, tehát majdnem teljes öt éven át sajátjából tartotta, oly körülményeket pedig fel nem hozott, a melyek indokolttá tennék, hogy ezen hosszú időtartam alatt a gyermek tartása iránti igényét nem érvényesíthette. S minthogy nemcsak a természetes apa, hanem az anya is köteles a törvénytelen kiskorú gyermek tartásáról gondoskodni s felperes nem hozott fel bizonyítékot arra nézve, hogy ezen idő alatt a tartás megtérítését alperestől követelte, vagy ennek bármely módon tudtára adta volna azt, hogy a tartási kötelességet ő helyette teljesíti: a jelen esetben tekintettel a kereset beadása előtt lefolyt idő hosszabb tartamára, alaposan következtethető, hogy felperes nem megtérítési szándékkal, hanem saját kötelezettsége teljesítéséül részesítette gyermekét a tartásban, ily körülmények közt pedig felperes jogszerűen nem követelheti, hogy a kereset beadása előtt lejárt évekre a tartás értéke részére megtéríttessék, s ennél fogva a felebbezési bíróság az által, hogy felperest a kereset indítását megelőző időben teljesített tartás költségének megtérítésére irányzott igényével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett meg. Alaptalan felperesnek a felülvizsgálati kérelemben a miatt emelt panasza is, hogy a keresetindítás utáni időre a gyermek 12 éves életkoráig járó tartásdíj nem az alperes társadalmi és vagyoni viszonyaihoz, hanem a felperes társadalmi állásához mérten állapíttatott meg, mert felperes a per folyama alatt nem bizonyította, de még nem is állította, sőt még a felebbezésében sem hozta fel, hogy alperesnek minő v agyona van és tiszti fizetése mennyit tesz ? s mert a törvénytelen gyermeknek szüleik rangjához nem lévén igénye, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett, a midőn a tartás összegét nem az atya társadalmi állásához mérten állapította meg, az a kérdés pedig, hogy a havi 5 frt tartásdíj a felperes társadalmi állásának megfelelő-e? mint ténykérdés íigyelemmel az 1893: XVIII. t.-cz. 197. § ának azon rendelkezésére, mely szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó, felíilbirálat tárgyát nem képezheti. (Kir. Guria II. G. 57/95. 1895. november 27.) Fabiny; Curiai határozatok. 4