Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

41 az ügyvéd saját felétől sem igényelheti költségének és munkadíjának megtérítését. (Kir. Guria II. G. 83/95. 1895. október 30.) XXXIX. Ideiglenes női tartás. Az indokolás kötelességéből következik, hogy a felebbezési birósácj köteles a lelek részéről felhozott összes perbeli állításokat jogi jelentőségük és valóságuk szempontjából vizsgálat tárgyává tenni és a tényállást rendszerint minden irányban megállapítani. A felebbezési bíróság tényállásának, a felülvizsgálat sikeres megejthetése czéljából, rendszerint azokra a ténykörülményekre is ki kell terjeszkednie, a melyeket a felebbezési bíróság nem fogadott is el döntőknek, de a melyek a kérdés eltérő megítélése esetéhen ügydöntők lehetnek. Kivételt e tekintetben csakis azok az esetek képezhetnek, a melyekben az eltérő megítélés folytán jelentékenyebb költségtöbblettel járó bizonyítási eljárás válnék szükségessé. (S. K. 121. lí)7. 201. Kijárási szabályoknak helytelen alkalmazása vagy mellőzése csak akkor képez alapos felülvizsgálati okot, ha az ügy eldöntésére lényeges befolyással hír. (S. E. isr>. e) p.) A házassági jogról szóló (1894: 31) törvény csak a házassági válóper folyama alatt kiszolgáltatandó ideiglenes női tartásról rendelkezik, e törvény által tehát nem tekinthető hatályon kívül helyezettnek, az annak hatályba lépte előtt fenállott azon törvényes gyakorlat, mely a nőnek a házassági válóper keretén kívüli női tartási Igényét szabályozza. A házasélet további folytatása esetén, a korábbi elhagyások és az azok alapjául szolgáló körülmények nem jöhetnek döntő tekintetbe, mert következtethető a házas élet tovább folytatásának lényéből az, hogy a korábbi tényeket a felek egymásnak elnézték.