Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

30 Felperesek felülvizsgálati kérelmükben azt sérelmezik, hogy habár a felebbezési bíróság a per elbírálásánál az A) alatti haszonbéri szerződést vette is alapul, attól határozatában helytelenül részben mégis eltért, a mennyiben a szerződés 14. pontjának rendelkezése ellenére alperest a haszonbérelt birtoknak nem 1895. évi április l-jével, mint a bérfizetés kötelezett teljesítésének elmulasztása napjával, hanem csak 1895. évi október hó l-jével leendő visszabocsátására kökötelezte, s ekként megsértette azt az anyagi jogszabályt, a melynél fogva a szerződéses felek közötti jogviszony egyedül a létező szerződés szerint szabályozandó. Alperes pedig felülvizsgálati kérelmét három alapra fektette, a mennyiben első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn az általa a félévi haszonbéri összeg fejében a kikötött fizetési határnapon feltétlenül és fentartás nélkül eszközölt birói letétet fizetésként el nem fogadta; másod sorban pedig, hogy az első bíróság az 1893: XVIII. t.-cz. 96. § ának rendelkezése ellenére 2. r. felperest esküre bocsátotta, mielőtt őt (alperest) az esküvel bizonyítani szándékolt döntő körülményekre meghallgatta volna, és végül harmadsorban, hogy alperesek a kihaszonbérelt ingatlant eladván, e pert a haszonbéri szerződés 12. pontjában alperes javára biztosított kártérítés igény-érvényesítésének megakadályozása czéljából indították meg. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §. értelmében a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is lévén irányadó, a felülvizsgálati bíróság csak abban az esetben bírálhatja felül a felebbezési bíróság ítéletét, ha ebben az idézett törvény 170, illetve 121. §-nak rendelkezéséhez képest a megállapított tényállás benfoglaltatik. A fenforgó esetben azonban az eljáró kir. törvényszék az eljárásnak e lényeges szabályát figyelmen kívül hagyta, mert felülvizsgálattal megtámadott Ítéletében a felek kérelmeinek előadása után nyomban a per tárgyát képező jogvita fejtegetésébe bocsátkozik, a nélkül, hogy a tényállást előrebocsátotta, avagy kijelentette volna, hogy az elsőbirósági ítéletben megállapított tényállást elfogadja, mindössze csak annyit említvén meg, hogy alperes azt sem bizonyította, hogy 2. r. felperes f. é. márczius 29-én az április 1-én esedékes haszonbéri részletet elfogadni nem akarta. Ez utóbbi körülmény azonban csakis egy, különben is a felebbezési bíróság részéről döntőnek el nem fogadott részlete a tényállás-