Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

24 lezettségét, mivel az az Ítélet nem rendes eljárás során, hanem az ő meg nem jelenése miatt hozatott, s mivel alperes az Ítéletnek jogerőre emelkedése előtt térvén át az ev. ref vallásra, az ítélet reá nézve hatályát vesztette. Alperesnek ebbeli panasza azonban alaptalan. Ugyanis az 1868 : LIV. t.-cz. 22. és 36. §-ai szerint a szentszékek a polgári törvénykezés terén mint házassági bíróságok ítélkezvén, az általuk a hatáskörükbe utalt házassági perekben hozott és jogerőre emelkedett Ítéletek a perbeli házasfelek közötti viszonyt a vitássá vált kérdésben az anyagi jogerejűség hatályával rendezik; s minthogy a kérdéses szentszéki Ítélettel a perbeli felek alperes vétségéből lettek jogerősen ágy- és asztaltól ideiglenesen elválasztva, — s minthogy továbbá az alperesnek az ítélet jogerejűsége előtt az ev. ref. egyházba történt átlépése a kereset elbírálására befolyással azért nem lehet, mivel a per folyama alatt mindkét fél katholikus vallású volt: a felebbezési bíróság az itélt dologra vonatkozó jogszabályokat nemcsak nem sértette meg, de helyesen alkalmazta akkor, a mikor az alperesnek a szentszéki ítéletben kimondott vétkessége folytán alperesnek felperes irányában az ideiglenes tartásra nézve fennálló kötelezettségét megállapította. A S. E. 156. §-a szerint a felebbezési bíróság csak jogosítva van, nincsen azonban kötelezve arra, hogy az első bíróságnál már felvett bizonyítást ismételje vagy kiegészítse, alperes pedig a felebbezési eljárás folyamán a felvett tárgyalási jegyzőkönyvek és azok mellékletei szerint nemcsak nem jelölte meg azokat a ténykörülményeket, a melyekre az első bíróság által már kihallgatott tanút kihallgattatni kívánta volna, de ezeknek a tanúknak a kérdéses viszonyra vonatkozóan újból való kihallgatása avagy új tanúknak kihallgatása iránt kérelmet sem terjesztett elő. (Kir. Curia II. 33/95. 1895. szeptember 18.) XXIV. A perletétel az 1868 : 54. t.-cz. 70. §. értelmében, a pervesztéssel egyenlő hatályú, s az ellen csak perújításnak van helye. A perletétel tárgyában keletkezett birói határozat habár végzés alakjában adatott is ki, az ítélettel esik egy tekintet alá. E szerint olyan esetben, a mikor a S. E. törvény hatályba lépte előtt hozatott