Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
16 Az erre az alapra fektetett felülvizsgálati kérelemnek azonban helyt adni nem lehetett, mert igaz ugyan, hogy a női tartás mennyiségének megállapításánál a nőnek vagyoni viszonyai s különösen midőn egyik félnek sincs vagyona, a fenforgó körülmények méltatásával esetleg keresetképessége is figyelembe veendő, és hogy a felebbezési biróság Ítélete annyiban szabálytalan, a mennyiben az elsöbirósági Ítéletben foglalt annak az indoknak a mellőzését, hogy saját eltartásáról a felperes is tartozik gondoskodni, tüzetesen nem indokolta, tekintve azonban, hogy felperes szegényjogon perel és a C alatti bizonyítvány szerint keresete a közönséges napszámos keresetét nem múlja felül, s tekintve, hogy alperes beismerte, hogy felperesnek vagyona nincs, s hogy egyébként a felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint a tartás mennyiségét mindkét fél társadalmi és vagyoni állásának figyelembe vételével állapította meg az elsőbiróság által elfogadott összegben: a jelen, különben is csak a válóper befejezéséig, illetve a vagyoni kérdések rendezéséig fizetendő ideiglenes tartást szabályozó ügyben alperes keresetképességének tüzetesebb kiderítésére s e végből a másodbiróság ítéletének feloldására elegendő ok nem forog fenn, s minthogy a felebbezési biróság megállapította, hogy a peres felek alperes hibájából élnek különválva, minthogy ekképen alperesnek tartási kötelezettsége felperes irányában fennáll mindaddig, míg az alperes által felperes ellen indított válóper a tartás tekintetében is jogerősen elbírálva lesz, s minthogy az a kérdés, hogy az alperes az ő társadalmi és vagyoni állapotához képest mily összegű havi tartást képes felperes részére fizetni, nem jogkérdés, hanem ténykérdés, a melyet a felebbezési biróság az idézett törvény 64. §-a értelmében a tárgyalás alapján meggyőződése szerint döntött el, a felülvizsgálati eljárásban pedig az idézett törvény 197. §-a szerint a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó, s alperes abban az irányban, hogy a felebbezési biróság Ítéletében valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felhozottaknak tekintve, felülvizsgálati kérelmében panaszt nem emelt: törvényes ok a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatására sem forog fenn. (Kir. Curia II. G. 2:3/95. 1895. június 19.)
