Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

XXXI :/. Dologi jogoU. A telek könyvileg bejegyzett zálogjog hatályának terjedelme és elsőbbségének kérdése szempontjából, az osztr. ptk. 1102. §. rendelkezése, az ideigl. törv. szab. által hatályában fentartottnak tartandó. LXXIX., 98. A dologi adósként perbe vont ingatlan tulajdonosa, mindazokat a kifogásokat megteheti, a melyek a személyes adóst megilletik. GX1I., 47. Az ingatlan tartozéka elnevezés a forgalomban különféle értelemben használtatik. GXX., 157. A kiskorú javára tartás, ruháztatás és taníttatásra vonatkozóan telekkönyvileg biztosított kikötményi jog terjedelmének meghatározása. CXX1V., 163. Az 1876: XXXVI. tcz. 17. §. szerint, a jelzálogintézet jelzálogilag biztosított követelésének, későbbi hitelező által leendő magához váltása. CXXX1Y., 184. Egyetemes jelzáloggal biró hitelező követelésének kielégítése a jelzálogokból. GXXXIV., 184. Még nem telekkönyvezett legelőbeli járandóság iránt kötött adásvételi szerződésnél, vevő a vételár kifizetését pusztán azon az alapon, hogy tulajdonjoga a telekkönyvi állásra tekintettel át nem irható, meg nem tagadhatja. CLXIX., 246. A kir. Curia 51. sz. a. döntvénye alkalmazásának kérdése. GLXXX11., 265. °2. A tulaj donjog. Ingóknál az átadás a tulajdonszerzés befejezett tényeül csak akkor jelentkezik, ha az az átruházásra és megszerzésre vonatkozó szándékkal történt. LXXXIII, 103. 3. Úrbéri viszony. A volt úrbéresek vagyonának tényleges kezelője, kifejezett meghatalmazás hiányában is, a megbízás nélküli ügyvitel jogi természetéből kifolyó kötelezettségénél fogva mindazt megtenni köteles, a mit az összesség érdeke megkíván. CGV., 298. 4. A birtokosok közötti érdekközösség. A tényleges viszonyok által szült érdekközösségnél fogva is létesülhet a birtokosok között kötelmi jogviszony. CX., 144. 5. Szerződések. Szerződések elbírálásánál hazai jogunk azt a megkülömböztetést, hogy azok nem a szigorú jog, hanem a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából birálandók el, nem ismeri. V. 3.