Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

xxv Perújítás csak az alapperbeli ítéleteknek megdöntésére alkalmas, lényeges új bizonyíték esetén engedhető meg. CV., 138. Alapperben megállapított tényállás módosulása az újított perben. CLXII., 233. Ha az alapperben az alperes marasztalása nem csak a tanúknak vallomása, hanem okirataiknak magyarázata alapján is lett kimondva, a perújítás rendén nem elegendő a tanúk vallomásának megerőtlenítése. GGVL, 301. Az első bíróságnak az a mulasztása, hogy a perújítás megengedhetősége kérdésében nem határozott, a felebbezési bíróság által pótolható. GGVII., 302. Semmiségi per. Előfeltétele az, hogy a megsemmisíttetni kérelmezett peres eljárás a ké relmező félnek jogsérelmét eredményezte. CGV., 298. IV. A KÖZSÉGI BÍRÁSKODÁS. (1877 : 22. t.-cz.) A 20 írton alóli biztosítási díj követelés érvényesítésére irányuló keresetek, a községi bíráskodás alá tartoznak (60. sz. teljes ü. döntvény). CXXVL, 167. 20 frt értéket meg nem haladó kereskedelmi ügyletből eredő keresetek, a községi bíráskodás alá tartoznak (64. sz. teljes ü. döntvény). GXXVII., 169. V. A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. (1881 :60. t.-cz.) Bérbeadónak törvényes zálogjoga kiterjed több helyiségnek egy összegben bérbeadásánál, a bérlemény bármelyik helyiségében található ingókra. XII., 12. Zárgondnok, a haszonbér követelésnek birói úton való érvényesítésére kereseti joggal bir. LXXIX., 98. Az özvegyi jog csak annak terjedelméhez képest képezheti foglalás tárgyát. GXXI., 159. Az 1876: XXXIV. t.-cz. 17. §. szerint jelzálog intézet által jelzálogilag biztosított követelésnek beváltása, az 1881 : LX. t.-cz. 190. §. értelmében. CXXXIV., 184. Annak megállapításánál, hogy az egyetemes jelzáloggal biró hitelezők, követeléseiknek kielégítését az elárverezett jelzálog vételárából, szemben az