Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

XVII Birói illetőség tárgyában hozott végzés ellen felfolyamodás ? XV., 17; LXVII, 79; GLXXIII., 251 ; GXGIV., 283; GXGVIL, 290; GCL, 293; GGXII., 312. A szövetkezetek részéről tagjai ellen biztosítási díj követelés iránt indított perben, a rendes birói illetőségtől eltérésnek van helye. GLXXIII., 251. Kizárólag a sommás birói hatáskör megállapítása miatt beadott felülvizsgálati kérelem, tárgyalás kitűzése nélkül visszautasítandó, ha nem forog fenn az az eset, a mikor a sommás birói hatáskör megállapítása tárgyában felülvizsgálatnak helye van. GXGIX., 292. A perek egyesítése, az egyesítés megszüntetése ellen nincs felülvizsgálat. GCL, 293. 185. A ^felülvizsgálat alapja. a) pont: Anyagi jogszabálysértés. Okiratok tartalmának magyarázata csak annyiban szolgálhat felülvizsgálati okul, amennyiben a magyarázat az anyagi törvény szabályainak mellőzésére vagy téves alkalmazására vezethető vissza.* V., 3 ; LVIL, 68 ; LIX., 70. Szerződésnek értelmezése jogkérdés, s mint ilyen felülvizsgálat tárgyát képezi. Haszonbérleti jogviszony elbírálásánál figyelembe veendő az arra befolyossal biró valamennyi körülmény. LXXV., 92. Okiratoknak értelmezése jogkérdés. GIIL, 136 ; CVIIL, 141 ; CXXIIL, 171 ; CLXVIL, 242 ; CCXV., 316; CGXIX., 321. Szerződésnek értelmezése, az elvállalt kötelezettség terjedelmére nézve, jogkérdés. CL., 215. Annak eldöntése, hogy a szerződésnek szövege a magyaráat elvei szerint helyesen értelmeztetett-e, a felülvizsgálatnak tárgya. CLXXXIL, 265. Annak megállapítása, hogy az okiratba foglalt jogviszony egységes és oszthatlan, s hogy egy vagy két külön jogügylelet foglal-e magában, jogkérdésre vonatkozik. LXY., 77. Jogerős Ítéleteknek értelmezése jogkérdésre vonatkozik. LXXIL, 87 ; GIIL, 136. Végrendeleteknek magyarázata jogkérdésre vonatkozik. LXXXV., 106. * Az okiratoknak értelmezésénél a kir. Curia felülvizsgálati tanácsa eleintén azt, a gyakorlatot követte, hogy azt ténykérdésnek tekintvén, csak akkor tartotta felülvizsgáihatónak, ha valamely concret értelmezési szabály sértetett meir. Utóbb azonban ettől eltért, s az okiratok értelmezésének kérdését általában véve jogkérdésnek s felül vizsgáihatónak tartja, s most már következetesen azt a jögi álláspontot foglalja el. (Lásd LXXV., 92; GIIL, 136; CVIIL, 141; CXXIIL, 160; CL., 215; CLXVIL, 242; CLXXXIL, 265; CCXV, 316; CCXIX., 321. sz. a.) Fabiny, Curiai határozatok. b