Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

129 olyanok, a melyekből, miután az sincs megállapítva, hogy a felperesek a végrehajtás elrendeléséről a szerződés megkötésekor tudomással is birtak, csak végrehajtást szenvedettnek, de nem egyúttal a felpereseknek rosszhiszeműségére is vonható le következtetés. A vételár alacsonyságára, szemben azzal a megállapított körülménynyel, hogy az ingatlanok nem voltak még telekkönyvileg rendezve, súly nem helyezhető. A felebbezési bíróságnak azok a további megállapításai pedig, hogy a felperesek a vétel megkötése előtt az ingatlanokat a helyszínén nem tekintették meg, és a melyek a vételár fizetésének módozataira vonatkoznak, miután a vételi szerződésnek valóságos megkötése megállapítottnak vétetett, magukban véve nem lehetnek elegendők arra, hogy a vételi szerződés megkötése a felperesek részéről is az alperes kijátszására irányulónak tekintessék. Ezek szerint, miután a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §. szerint a felebbezési bíróság tényállása az irányadó, annak tényállásában azonban nincsenek olyan ténykörülmények megállapítva, melyek a télpereseknek rosszhiszeműsége alapján az igényük alapját képező szerződésnek hatálytalanságát eredményezhetnék, a felpereseknek igényét jogosnak elismerni, s a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett. (Kir. Guria I. G. 2225/95. 1896. február 28.) XCVIII. Az anya törvénytelen születésű gyermekének atyjától a kereset indítását megelőző időre tartásdíjat mely esetben igényelhet ? Téves ugyan a felebbezési biróságnak az ítéletében foglalt az a kijelentése, hogy a birói gyakorlat által alkotott jogszabálynál fogva a törvénytelen gyermek anyja a természetes apától a gyermek tartása iránt indított kereset beadását megelőző időben felmerült, és az anya által teljesített tartás értékének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha annak a tartási költségnek a megtérítését a természetes apa megígérte, mert ilyen jogszabály nem létezik, sőt e tekintetben jogszabály az, hogy az anya a kérdéses időből a tartási költségnek megtérítését a természetes apától követelheti akkor, ha kimutatja, hogy ebbeli igényének érvényesítésénél tőle nem függő körülmények Fabiny, Curiai határozatok. «