Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

127 teteti meg. A szerződésnek a hitelező irányában jelentkező jogi hatályosságának kérdése jogkérdést képez. A hitelező kielégítése elől történt vagyonelvonás iránt kötött szerződés, a végrehajtást szenvedett adóssal szerződő fél irányában hatálytalannak csak akkor tekintethetik, ha nemcsak a végrehajtási szenvedettnek roszhiszemüsége, hanem az ezzel szerződő félnél is a hitelezőnek kijátszására irányuló szándék fenforog. A felebbezési bíróság ítélete ennek végrehajthatóságára nézve rendelkezést nem tartalmaz, minélfogva az e miatt a felülvizsgálati kérelemben felhozott panasz tárgytalan. A felperesek által az Ítélet érdemi elintézése ellen felülvizsgálati kérelmükben emelt az a panasz, hogy a felebbezési bíróság az által, hogy a felperesek és a végrehajtást szenvedett között megkötött adásvételi szerződést, a melyre igényüket alapították, az annak bizonyítékául szolgáló, az alperes által valódiságára nézve kétségbe nem vont okiratnak tartalma ellenére mondotta ki színlegesnek, megsértette a S. E. 76. és 77. §-nak, a magánokiratok bizonyító erejére nézve fennálló kötelező bizonyítási szabályait, alaposnak el nem ismerhető ugyan, azért, mert a S. E. 77. §-a a valódinak elismert magánokiratokra nézve kötelező bizonyító szabályt csak annyiban ír elő, a mennyiben ilyen okirat tartalmának valósága mellett vélelmet állít fel. A tartalom valósága iránt felállított vélelem azonban nem zárja ki az ellenkezőnek bebizonyítását; a fenforgó esetben lényegileg nem is arról van szó, hogy annak az okiratnak tartalma, a mely a felperesek igényének alapját képező adásvételi szerződés iránt kiállíttatott, való-e, vagy sem, hanem arról, hogy a felperesek által okirattal tanúsított adásvételi szerződés alapján az alperes által lefoglalt dolgok iránt tulajdoni jogon érvényesített igénynek a vételi ügylet joghatályosságánál fogva van-e jogszerű alapja? Ezek szerint a felebbezési bíróság az által, hogy a vételi szerződést az arról kiállított okirat tartalma ellenére színlegesnek mondotta ki, eljárási jogszabály-sértést el nem követett. Helyt kellett azonban adni a felülvizsgálati kérelemben a S. E. 185. §. a) pontja alapján emelt annak a panasznak, hogy a felebbezési bíróság a felperesek igényének alapjául szolgáló vételi szerződést annak szinlegessége miatt anyagi jogszabálynak helytelen alkalmazásával mondotta ki az alperes irányában hatálytalannak.