Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
125 eredménye s így a felülvizsgálatnak foganatosításárúi felvett jegyzőkönyv tartalma is. Az alperes azonban felülvizsgálati kérelmében épen azt panaszolja, hogy az általa ebben a perben érvényesített építési hiányok a felülvizsgálati jegyzőkönyvben nem is voltak megállapíthatók, mert azok a vasútnak a felülvizsgálatot megelőzőleg hónapok előtt történt üzembe vétele után azonnal bekövetkezett pályatestsüppedések folytán állván elő, azokat az üzemet kezelő államvasutak az üzemnek tovább gyakorolhatása végett még a felülvizsgálatnak megejtése előtt helyreállították és pótolták. De másrészről kitűnik a felebbezési bíróságnak az államvasutak részéről a C. 7. a. végén előterjesztett nyilatkozatnak megállapítására vonatkozó tényállásából is, hogy az államvasutak a pályatestnek a vasút üzembe vétele után azonnal beállott süppedése folytán már teljesített munkálatokhoz szükségelt költségeknek megtérítése iránt szólaltak fel. Már pedig a felebbezési bíróság tényállásában az is meg van állapítva, hogy a felperes a felebbezési eljárásban maga kérte a szakértőknek meghallgatását annak megállapíthatása végett, hogy az államvasutak nyilatkozata szerint a pályatestnek süppedése folytán a beágyazáshoz szükségelt kavicsmunkálatok a pályának fentartása czéljából teljesíttettek-e? A kifejtettekből tehát az kétségtelen, hogy a felebbezési bíróság tényállásában a felek közötti jogvitának elbírálásánál sarkalatos azt a műszaki kérdést, hogy az alperes építési hiányok vagy pályafentartási költségeket érvényesít-e a felperesek irányában, elbírálta a nélkül, hogy az annak megállapíthatása czéljából rendelkezésre álló valamennyi bizonyítékot kimerítette volna. Minthogy pedig a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság által megállapított tényállás az irányadó, a tényállásnak oly irányban való vizsgálata, hogy az az ügydöntő ténykörülmények megállapítására nézve teljes és kimerítő-e, mindenkoron a felülvizsgálatnak tárgyát képezi. Ezeknél fogva, miután a felebbezési bíróságnak megállapított tényállása az ügydöntő körülményre nézve nem teljes és nem kimerítő, az az űgy érdemi eldöntésére nem alkalmas, miért is a felebbezési bíróságnak ítélete a S. E. 204. §. alapján fel volt oldandó s a felebbezési bíróság a tényállásnak szabatos megállapítása végett további eljárásra és újabb Ítélet hozatalára volt utasítandó. A feloldás az ítéletnek felülvizsgálattal megtámadott érdemleges rendelkezésein felül az összes perköltségre nézve is ki volt terjesztendő,.
