Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

106 dett ki tényállásában a felperes jóhiszeműségének vizsgálatába is. Egymagában a végrehajtást szenvedettnek rosszhiszeműsége pedig az engedményezésnek jogi hatályát az alperes irányában nem érintheti. Megtámadta az alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság tényállását is, azt panaszolván, hogy abban az, hogy a felperes az engedményezés ellenértékét a végrehajtást szenvedettnek kiszolgáltatta, jogellenesen vétetett bebizonyítottnak. E tekintetben szabálytalan ugyan a felebbezési biróság tényállása annyiban, hogy annak felperes részéről bizonyítását a S. E. 64. §. szerint nem egyszerűen kijelenteni, hanem azoknak előadása mellett, melyek meggyőződését előidézték, indokolni is tartozott volna. A S. E. 185. §. e) pontja értelmében azonban csak valamely lényeges, az ügy eldöntésére befolyással bíró eljárási szabálynak megsértése képezi a felülvizsgálatnak alapját. Az engedményezés ellenértéke kiszolgáltatásának a felperes részéről történt bizonyitásának kérdése pedig nem lévén ügydöntő, annak helytelen megállapítása lényeges eljárási jogszabály megsértésének esetét nem képezheti. Az engedményezés ellenértékének ki nem szolgáitatásából emelt kifogás esetén ugyanis ezt bebizonyítani az alperesnek képezte volna feladatát. E szerint a felebbezési biróság tényállásában a bizonyításra nem kötelezett felperes által előállított bizonyítás eredményének megállapítása közömbös. (Kir. Guria I. G. 143/05. 1896 február 18.) LXXXV. Az, a ki az özvegygyei, az ez által indított perben a hagyaték iránt egyességet kötött, már ezen lényénél fogva, örökösi minőségének vizsgálata nélkül, a hagyomány kiegészítése iránt felelős. A végrendeletnek magyarázata, az örökhagyónak abban kifejezésre jutott és felismerhető akaratának megállapíthatása czéljából, jogkérdésre vonatkozik. (S. E. 185. §. a) |>.) Az alperesek által kifejtett védekezésre tekintettel első sorban az a kérdés képezte eldöntés tárgyát, hogy a felpereseknek mint hagyományosoknak lehet-e egyáltalán kereseti joguk a végrendelet-