Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

104 addig, míg ára teljesen kifizetve nem lesz, az eladó felperes czég tulajdona marad; mert továbbá az alsóbiróság területén még érvényben lévő oszt. polg. törvk.-nek a felebbezési bíróság Ítéletében hivatkozott §§-aiban sem egyébként nincs kimondva, hogy az eladó részéről a tulajdonjog fenlartásával és feltételesen kötött adásvevési szerződések érvénytelenek volnának, és a kir. Guria az ily szerződéseket hatályosaknak és érvényeseknek már több ízben ki is mondotta. Téves a felebbezési bíróság Ítéletében az osztr. polg. tkv. 1067. §-ra történt hivatkozás is. mintha az e §-ban felsorolt mellékszerződések közt a fentartással köthető szerződés meg nem említése azt jelentené, hogy az ily szerződés érvénye ki van zárva; továbbá, hogy a per tárgyát képező gépnek a végrehajtást szenvedő birtokába átadásával a tulajdonszerzés ténye befejezést nyert volna, valamint, hogy a vételárról váltók kiállítása és átadása a vételárkifizetés befejezett tényének bizonyítéka volna. Mind e kijelentések tévesek azért, mert a szerződéseknek több oly neme van a gyakorlatban érvényesnek elismerve, melyeknek felsorolása az idézett §-ban szintén nem foglaltatik, a felsorolás felhozott hiánya tehát jogi jelentőséggel nem is bír; továbbá mert az átadás a tulajdonmegszerzés-b'efejezett tényéről csak abban az esetben jelentkezik, ha egyszersmind az átadás az átruházásra és megszerzésre vonatkozó szándékkal is történt, ennek pedig jelen esetben ellenkezője van a szerződésben kifejezve; végül mert a vételár összegéről kiállított váltók a vételár kifizetésének bizonyítékául erre való kijelentett szándék kinyilatkoztatása hiányában nem szolgálnak jelen esetben annál kevésbbé, mivel a keresethez B. alatt mellékelt szerződés szerint a vételárnak az ott kitett részletekben megfizetése külön ki van kötve. Ezeknél fogva, és az abban foglalt indokok alapján a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság Ítélete hagyatott helyben. (Kir. Guria I. G. 142/95. 1896 február 18.) LXXXIV. Igényper. A végrehajtást szenvedett követelésének engedményezése annak végrehajtás útján történt lefoglalása előtt, a hitelező irányában is joghatályos, ha nincs bizonyítva az igénylő felperesnek, mint engedményesnek, rósz-