Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
90 Az 1881 : LX. t.-cz.-nek ama rendelkezései, a melyek a végrehajtási eljárás során Ítélettel eldöntendő kérdésekben a másodbiróság Ítélete elleni felebbezés kizárásáról intézkednek, a s. e. törvény 229. §-a értelmében a felülvizsgálati kérelmekre is megfelelően alkalmazandók; minthogy pedig igényperekben az 1881 : LX. t.-cz. 97. §-a szerint az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági Ítélet ellen további jogorvoslat nem használható, s az idézett 229. §. szerint ily perekben a felülvizsgálat is kizárva van, ennélfogva, minthogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét a perköltség kölcsönömegszüntetése kérdésében a felebbezési költségnek is megszüntetésével helybenhagyta, ez Ítéleti rész ellen felülvizsgálati kérelemnek helye nincsen, és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mivel a perköltséget már az elsőbiróság annak ellenére, hogy mindkét felperes igényét megállapította, kölcsönösen megszüntette és felperesek ebben megnyugodtak; következően e kérdésben a s. e. törvény 183. §-ának rendelkezésénél fogva sem élhetnek felülvizsgálati kérelemmel. S. M. elsőrendű felperes felülvizsgálati kérelmét abban a részben, a melylyel azt sérelmezi, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét a foglalási jegyzőkönvv 1., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 13.,. 14., 15., 16., 17., 18., 23., 24., 25., 26., 27., 29., 32. és 38. tételei alatt felvett ingókra vonatkozóan megváltoztatta, s őt ezek iránti igényével elutasította, a s. e. törvény 185. §-ának a) és c) pontjaira állapítja és azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság a s. e. törvénynek szóbeliségre fektéiéit egyik alapelvét sértette meg, midőn ítéletében nemcsak a felek szóbeli előadásából és a bizonyítás felvételéből kiderült körülményekre, hanem a vagyonbukott K. István ellen folyamatban levő, jogerejűleg még el nem birált és a perhez nem mellékelt bűnper adataira is hivatkozott; és hogy igénykeresetének részben való elutasításával a tulajdonszerzésnél irányadó anyagi jogszabályok sértettek volna meg. E részben azonban a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni nem lehetett, mert igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság szabályellenesen járt el, midőn a nélkül, hogy a s. e. törvény 39. §-ának engedélyével fogna a tényállás felderítésére szükségesnek talált s illetve ilyennek elfogadott bűnperbeli iratokat beszerezte és azokra a feleket, meghallgatta volna, ítéleti indokaiban a tényállás megalapításánál és meggyőződésének megokolásánál a kérdéses bűnper adatait is figyelembe vette, ámde az Ítélet nemcsak e bűnper adataira, hanem amaz a s. e. törvény 197. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálat'