Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

87 és a felebbezési bíróság az ügy érdemében való tárgyalás tartására utasítandó volt, mert a kir. Guria a jelen kereset alapjául szolgáló adás-vevési, illetve társasági szerződés alapján az alperes részéről felperes ellen 2935 frt 762A kr. tőke és járuléka iránt lefolytatott sommás perben az 1895. évi július hó 4-ik napján 2253. sz. a. érdemileg határozván, ezáltal alperes ügyfélképességét megállapította, és mert különben is a jelen per alapjául szolgáló szerződés szerint az alperes társaság az összesség akaratának nyilvánítását és ennek az egyes társtagokat kötelező erejét szabályozó szervezettel bír, megengedett czélra szolgáló külön vagyon felett rendelkezik és a felperes eladó közbenjötte mellett megállapított külön képviselet alatt áll, ily magánjogi társaságtól pedig az ügyfélképesség annyival kevésbbé tagadható meg, mivel sem törvényeink, sem a törvényes gyakorlat az ily természetű társaságok jogképességét az állam elismerésétől vagy a szervezeti gendelkezések állami jóváhagyásától függővé nem teszik. (Kir. Curia II. H. 23/95. 1896. január 16.) LXXII. Lényeges eljárási szabályt sért meg a felebbezési bíróság, ha újított perben tényállásának megállapításánál, az újított perben kihallgatott tanúk vallomását figyelembe nem vette, sem a mellőzésre vonatkozó indokokat fel nem említette. (S. E. 185. §. e) p. és 64. §.) A bizonyítékok szabad mérlegelésének elengedhetlen feltétele, hogy az ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembe vételével alkottassák meg, s az összes szolgáltatott és felajánlott bizonyítékok alkalmazására vagy nem alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával azok az okok, a melyek a bíróságot Ítéletében nyilvánuló meggyőződésére vezették, felismerhetők legyenek, s kitűnjék, hogy az összes perbeli adatok számba vétettek. (S. E. 64. §.) Már jogerőre emelkedett ítéleteknek értelmezése, jogkérdésre vonatkozik, s így a felülvizsgálat tárgyát képezi. (S. E. 185. §, a) p.)