Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

66 III. Az 1898 : XVIII. t.-cz. 185. §. a) pontjára alapítva pedig azért emel panaszt alperes, mert állítása szerint helytelenül alkal­maztatott az anyagi jogszabály, midőn felszámított ellenkövetelésének beszámítása mellőztetett, s midőn daczára annak, hogy a követelés megszűnt, mégis marasztaló ítélet hozatott. Nem bir alappal alperesnek az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §-nak b) pontjára alapított egyik panasza sem, mert a törvénynek ott kife­jezett rendelkezése szerint ez alapon felülvizsgálat csak akkor kér­hető, ha a 165. és 166. §-ban felsorolt feloldási esetek valamelyike a felebbezési eljárásban fordult elő, ez eset azonban fenn nem forog. A felhozott panaszpontok ugyanis mind oda irányulnak, hogy a felebbezési bíróság az eljárást hivatalból megszüntetni lett volna köteles, de mert az . idézésre vonatkozó s itt el nem panaszolt hiány esetét kivéve, a 166. §. értelmében a hivatalból való megszüntetés­nek csak akkor kellett volna bekövetkezni, ha a 8. és 27. §. értelmé­ben az eljárást már az elsőfokú bíróság köteles volt volna hivatalból megszüntetni, s mert az utóbb idézett szakaszokban ilyen okúi fel­soroltakra a panaszpontok közül csak az az egy vonatkozik, hogy a peres kérdés a házassági válóper útjára tartozik, s mint ilyenre an­nak bírói illetékességétől eltérésnek helye nem lehet, ez pedig a külön­álló kötelezettségre alapított felperesi követelésre nézve minden tör­vényes alapot nélkülöz, azért, mert azok az esetek, melyekben a ren­des bírói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-ban, s különösen a házassági ügyekre nézve e §. c) pontjában vannak felsorolva, de e cjpont szerint a megszorítás csak a házassági és általában oly ügyekre vonatkozik, melyek által házassági elválás czéloztatik, az elválásból felmerülő vagyonjogi kérdések pedig e sza­kasz alá nem vonhatók. Ez irányban tehát felülvizsgálatot kérni al­peres nem jogosult. De nem bir alappal a 185. §. c) pontjára fektetett része sem a felülvizsgálati kérelemnek, mert felperesnek az alperes vagyonának kezelésére és több kö­vetelésének átvételére nézve tett beismerése figyelmen kívül nem ha­gyatott, az által pedig, hogy a felebbezési biróság ama beismerés daczára alperes beszámítási kifogását külön indokolva mellőzte, a törvénynek a beismerés következményéül előirt rendelkezéseit meg nem sértette; továbbá mert nem tekinthető az úgy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabály megsértésének az sem, hogy a felebbezési biróság az

Next

/
Oldalképek
Tartalom