Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

62 szokáshoz és viszonyokhoz mérten., minő megfelelő használati díj követelhető arra tekintettel, hogy felperesnek, mint haszonbérlők a gazdasági év eredményének kihasználásától elestek? De mivel mindezekre nézve a felebbezési bíróság Ítéletében a tényállás megállapítva nincsen, sem ezúttal meg nem állapítható, s így a kir. Guria mint felülvizsgálati bíróság nincs abban a helyzetben, hogy érdemlegesen ítélhessen, a kereseti követelésnek az említett félévi bérösszeg fejében felszámított részére, illetve abból a már megítélt 45 fit levonása után fenmaradó 865 irtot tevő részkövetelésre nézve a felebbezési bíróság ítélete az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §. alapján feloldatott és a további megfelelő eljárás elrendeltetett. Minthogy a perköltség ki által viselése kérdésében a további eljárás eredménye s esetleg a további marasztalási összeg mennyisége lefolyással van, a feloldás a perbeli és felebbezési költségre is kiterjesztetett, s az új Ítélet hozatala erre nézve is, valamint az idézett 204. §. értelmében az ezúttal mennyiségére nézve megállapított felülvizsgálati költség ki által viselésének kérdésére is kiterjesztetni rendeltetett. (Kir. Curia II. G. 74/95. 1895. deczember 18.) LIV, Az eltartás természetben való kiszolgáltatásának kötelezettsége esetén sincs kizárva az, hogy ha a természetben való kiszolgáltatás bármi okból nem lehetséges, az a megfelelő pénzbeli egyenértékben szolgáiIá ssék ki. Természetbeni tartás pénzbeli egyenértékének összegszerű megállapítása ténykérdés. Tényállás csak a S. E. 1í)7. §. esetében támadható meg. Újító alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azon az alapon támadják meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert a kereset alapjául szolgáló szerződés szerint ők felpereseknek csak természetben kiszolgáltatásokkal való eltartására lévén kötelezve, helytelenül alkalmaztatott az anyagi jogszabály, midőn ennek daczára a kiszolgáltatás egyenértéke pénzben állapíttatott meg, holott ez a szerződésben kikötve nem lévén, felperesek csak vagy a mennyiségére, minőségére és mérvére nézve bíróilag meghatározandott járandóságokat természetben