Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

56 Hiteljogi Döntvénytár. 74. A Magyarország és Románia között fennálló nemzetközi egyezménynek a magyar jogra utaló rendel­kezése folytán román állampolgárnak magyar állam­polgár ellen érvényesített magánalkalmazotti nyugdíjigé­nyének átértékelése kérdését az 1926: XVI. tc. szerint kell elbírálni. ^Kúria 1934 febr 2? p n 3656/1933> Bz>) Indokok : A román állampolgár felperes a keresetében az eredetileg magyar koronában megállapított, de a felperes lakóhelyének Romániához történt átcsatolása folytán román pénznemben fizetett nyugdíjának és nyugdíj­szerű járandóságként érvényesített életjáradékának az átértékelését kértek. Az 1926 : XVI. tc. 20. §-a értelmében a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást azokra a járandóságokra, amelyek teljesítésének a módját, vagy összegének a meghatározását nemzetközi egyezmények szabályozzák. A fel­peres nyugdíjigényének az elbírálásánál tehát a Magyarország és Románia között létrejött s a 7934/1924. M. E. számú rendelettel életbeléptetett nem­zetközi egyezmény határozatai az irányadók. Az egyezménynek a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozásokra és követelésekre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazó II. fejezete 3. cikke 5. pontjában foglalt rendel­kezés szerint az életjáradékok, tartásdíjak és hasonló természetű időszakos szolgáltatások ezen fejezet rendelkezései alá nem esnek. A IV. fejezet 1. cikké­ben pedig az egyezmény kimondja, hogy a két szerződő fél állampolgárai között fennálló régi koronáról szóló azok a tartozások és követelések, amelyek a II. fejezet rendelkezései alá nem esnek, annak a félnek a pénznemében és közön­séges joga szerint rendezendők, amelynek az adós állampolgára. A felperes kereseti követelése tehát, mint az életjáradékok, időszakos szolgáltatások fogalmi körébe tartozó követelés, az egyezmény IV. fejezetének a rendelke­zése alá tartozik. Az alperes magyar állampolgár. A keresetben érvényesített átértékelési igény olyan tartozásként, illetőleg követelésként jelentkezik tehát, amely a magyar államnak a pénznemében és közönséges joga szerint rendezendő. Minthogy pedig a magán­alkalmazottak nyugdíját csak az 1926 : XVI. tc. rendelkezései szerint lehet átértékelni, a felperes átértékelt nyugdíj iránti követelésének a jogosságát és mérvét, az idézett nemzetközi egyezménynek a magyar jogra utaló rendelkezése folytán, mégis csak ennek a törvénynek az alapján kell elbírálni. E törvénv 18. §-a értelmében pedig a járandóság átértékelt összege nem lehet nagyobb, mint amennyi magyar állampolgár részére Komá­niában levő hasonló vállalatnál teljesített szolgálat alapján hasonló körülmények között járna. S minthogy Eomániában nincs olyan irott jogszabály, vagy bírói gyakorlat, amely a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelését megengedné, magyar állampolgár tehát ott átértékelt nyugdíjat nem kaphat, ilyen átértékelési igényt az alperessel szemben a felperes sem érvényesíthet. De nincs törvényes alapja az átértékelési igény­nek a 6000 korona életjáradékot illetően akkor sem, ha ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom