Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 41 55. A részvényes a K. T. 189. §-a értelmében károsultnak csak annyiban tekinthető, amennyiben a részvénytársaság vagyonának ilyen okból bekövetkezett csökkenése közvetve az egyes részvényes osztalékjogát, vagy részvényértékesítési érdekét károsítólag érinti. (Kúria 1934. jan. 24. P. IV. 2751/1933. sz.) Indokok : A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével, vagyis vétkesen kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét egész általánosságban a «károsulttal» szemben és abban az esetben is megállapította, hogy a törvény-, vagy alapszabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen, közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felment vény dacára is, a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel felléphet annak a kárának megtérítése iránt, amelyet közvetlenül vagy közvetve ő maga szenvedett ; a társaság érdekében azonban fel nem léphet és annak javára marasztalási kérelmet elő nem terjeszthet, mivel a rt. részére és nevében csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a rt.-ot a K. T. 197. §-a szerint az ott említett meghatalmazottak képviselik. A K. T. 163. §-a értelmében azonban a rt. fennállása és működése alatt az egyes részvényes a részvénye értékének s a társasági vagyon reá eső aránylagos részének a kiadását a társaságtól nem követelheti, hanem csak az alapszabályszerű osztaléknak kifizetéséhez, valamint részvényének — másra való átruházása melletti — értékesítéséhez van joga ; következésképpen a rt. vagyonát károsító cselekményből, vagy mulasztásból a rt. fennállása alatt az egyes részvényes terhére károsodás rendszerint csak abban és annyiban jelentkezik, amennyiben a rt. vagyonának ilyen okból bekövetkezett csökkenése közvetve az egyes részvényes osztalékjogát és részvényértékesítési érdekét károsítólag érinti. = V. ö. Hj. Dt. 20., 107. ; 26., 70. ; Ker. J. 1932. 1. sz. 13. o., továbbá Jogt. Közi. 1933. 279. és 1934. 31. Törvk. Szemle. 56. /. Ha a számadásra kötelezett fél elszámolását a számadást követelő féllel perenkívül közölte, számadási kötelezettség megállapításának és számadás, vagy más számadás előterjesztésére való kötelezésnek, úgyszintén a számadást követelő fél által előterjesztett számadás