Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 33 üzlet jelzőt használ, vagyis ha a szemben álló ára- vagy üzletjelzőkre, az adott esetben a címkékre vonatkozóan az összetéveszthetőség lehetősége fennforog. A megkapó hasonlatosság és annak folytán az összetéveszthetőség vizsgálatánál pedig sem a különösen éles megkülönböztető képesség, sem pedig a tökéletes figyelem nem jöhet szóba, hanem kizárólag a vásárló nagyközönség felületes megfigyelése és felfogó képessége az irányadó, amiért is az összetéveszthetőség szempontjából nem a részletekben jelentkező kisebb-nagyobb eltérések, hanem az összképnek a futólagos figyelem és pillanatnyi rátekintés mellett a szemre gyakorolt hatása, ennek folytán az emlékezetben megmaradó «összbenyomás» bír jelentőséggel. Az adott esetben a szemben álló árakülsőket ebből a szempontból vizsgálva, a kir. Kúria a két címke között a panaszolt összetéveszthetőséget megállapíthatónak találta. Felperes ugyanis fémtisztító szerét «Sidol» árunév alatt már évtizedek óta a vörös, sárga, zöld, fehér és fekete színösszetételeket feltüntető címkével, mint gyártmányára jellegzetesnek ismert külsőben hozza forgalomba. Alperes pedig az általa gyártott fémtisztítószert «Tennisz» név alatt újabb idő óta a csatolt mintának megfelelő címkével hozza forgalomba. Ez a címke, azzal az észrevehető eltéréssel, hogy sárga helyett kéket használ, ugyancsak a fenti színeknek az összetételét tünteti fel, és a címkének beosztása is olyan, mint a felperesi címkéé. Ezeknél fogva az átlag vevőben a szokásos «figyelem» és «pillanatnyi rátekintés» mellett az alperes címkéje a felperes címkéjéhez megkapóan hasonló összbenyomást kelt, és így alkalmas arra, hogy a fogyasztó és vásárló közönséget az áru származása és ugyanazonossága tekintetében tévedésbe ejtse. = 1. V. ö. a 31. esettel (és jegyzetével) és Jogt. Közi. 1932. 107. Szem. 9. — 2. L. Fazekas Oszkár. (Markenschutz u. Wettbewerb. 1933. 7., 8.). 50. /. Az üzleti versenynek azt a módját, amely pusztán a vevők szerencsejátékra való hajlamán alapszik, a tiszteséges kereskedelmi forgalom meg nem engedi. — 77. A Tvt.-en alapuló kártérítési követelés nem járuléka az abbanhagyási követelésnek, hanem önálló követelés. (Kúria 1934. jan. 17. P. IV. 4660/1933. sz.) = Indokok : 1. Alperes 1932. évi okt. 2-án a fővárosi napi lapokban megjelent hirdetésében a vevőközönséghez olyan tartalmii felhívást intézett, hogy az a vevő, aki okt. hó valamelyik, egyelőre titokban tartott, délelőttjén nála vásárol, az akkor nála teendő összes bevásárlásait egészen az alperes költségére végezheti, mert a vevő ama délelőtti bevásárlásának egész összegét minden levonás nélkül készpénzben visszakapja az alperestől. A hirdetés utal arra, Hiteljogi Döntvénytár. XXVII. 3