Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. alávetés esetében joghatályosak. — II. Csak az ipartestületi alapszabályoknál szükséges a kormányhatósági jóváhagyás; az azok alapján és keretében alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat kormányhatósági jóváhagyás alá nem esik. (Kúria 1933 dec 6 p IV 3919/i933. sz.) = A fegyelmi bizottság a fegyelmi szabályzat szerint a munkaadók és munkavállalók kiküldötteiből alakult. A gyakorlat az volt, hogy a munkavállalók kiküldötteit egyesületük nevezete meg. Utóbb ez az egyesület a kiküldést megtagadta. A Kúria ezt a perben álló munkavállaló mulasztásának tekintette, mert az érdekképviselet magatartása a munkavállaló magatartásaként veendő számba. 34. A 4000/1931. M. E. sz. rendelettel elrendelt bankszünnapok következtében szükségessé vált átmeneti intézkedésekben az óvási határidők meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések nem tesznek különbséget a váltók között abból a szempontból, hogy azokon kötelezettként, vagy telepesként kik szerepelnek. (Kúria 1933. dec. 7. P. VII. 3699/1932. sz.) Indokok : Téves a fellebbezési bírósági ítéletnek az a jogi álláspontja, hogy a 4000/1931. M. E. sz. rendelettel elrendelt bankszünnapok következtében szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kibocsátott 4100/1931. M. E. sz. rendelet 2. §-ának 6. pontjában, a 4200/1931. M. E. sz. rendelet 2. §-ának 1. pontjában és a 27,824/1931. I. M. sz. rendelet 5. §-ának első bekezdésében az óvási határidők meghosszabbítása tekintetében tett rendelkezések nem vonatkoznak az olyan váltóra, amelyen kötelezettként vagy telepesként nem szerepel valamely pénzintézet vagy hitelügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cég. Téves pedig ez a jogi álláspont azért, mert a felhívott rendeleteknek fentebb megjelölt pontjai általában váltókról rendé kéznek és nem tesznek különböztetést a vá'tók között abból a szempontból, hogy azokon köte'ezettként vagy telepesként kik szerepelnek és mert e pontokban foglalt rendelkezéseknek a rendeletek egyéb tartalmával való egybevetése útján sem lehet következtetést vonni arra, hogy az óvási határidó'k kitolása tekintetében tett e rendelkezések csak azokra a váltókra vonatkoznak, amelyeken pénzintézet vagy bankcég szerepel kötelezettként, illetve telepesként. Sőt ellenkezőleg a 4200/1931. M. E. sz. rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések szembeállításából arra az eredményre kell jutni, hogy e rendelet 2. §-ának 1. pontjában az óvási határidők meghosszabítása tekin-