Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

144 Hi telj(H)i Don tvé 11 ytá r. 181. /. Az 1930: V. tc. 37.. 38., 39.. 42. és 50. §-ai rendelkezései nem hagynak fenn kétséget aziránt, hogy a törvény 50. §-a csupán a taggyűlés határozathozatala módjára, nevezetesen a taggyűlés összehívására, a szavazati jogra és annak gyakorlására mondja ki, mikép az e szakaszban megjelölt kivételektől eltekintve a törvény III. fedezetének vonatkozó szabályai csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a társasági szerződés mást nem rendel, de nem nyújt a törvény 50. §-a módot arra. mikép a 39. § értelmében a határozatok könyvébe bevezetendő határozat a társaság bizonyos tagjainak abban való ?negegyezése esetén, a többi társasági tagnak minden részvétele nélkül, érvényesen meghozható legyen. — II. A kft-r ól szóló törvény 74. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében megjelölt esetekben a törvény kötelező rendelkezésétől, amely szerint a taggyűlés határozata érvényességéhez valamennyi tag hozzájárulása szükséges, nincs helye szerződéses eltérésnek. (Kúria 1984 JU1] 21' Pk lv 1779/1934; 182. Ha az üzleti tisztességnek meg nem felelő, az ügynök jogainak kijátszására irányuló oly eljárás állapítható meg, melynek következtében az ügynököt a megkereshető jutalék elvesztésében megnyilvánuló sérelem érte, a kártérítési kötelezettség az anyagi jog szabályai értelmében fennáll. (Kúria lím jún 25. p VII. -2696/1938. sz.) = Felperes a vételi alkalmat alperessel, mint olyannal közölte, aki venni szándékozik s alperes színleg azt a választ adta, hogy mint vevő foglalkozik a vétellel, valósággal az ügyletkötési alkalmat mással közölte, akinek közvetítésével az eladás megtörtént. Az ítélet mégis elutasító, mert felperes nem bizonyította, hogy ha alperes nem közölte volna mással az ügyletkötési alkalmat, felperes közvetítésével az ügylet kétségtelenül létrejött volna. 183. /. A megrendelések gyűjtéséről szóló jogszabályok szempontjából a birtokos minéműségét annak a birtoknak a terjedelme határozza meg, amelyen a gazdálkodás folyik. — II. Olyan reáutaló tények, amelyekből az eredetileg hatálytalan ügylet utólagos jóváhagyására lehetne következtetni, nem forognak fenn, amidőn a mező-