Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

186 Hiteljogi Döntvénytár. tetett be a cégjegyzékbe, jogilag önálló és sem a Gebrüder St>. AG. kölni rt.-gal, a St. vállalatok törzsházával, sem a kölni rt. ájtal különböző helyeken alakított és az alperes cégével azonos cég alatt bejegyzett rt.-ok egyikével vagy másikával azonosnak nem tekinthető. Az alperesnek ezt a jogi különállását nem érinti sem az a körülmény, hogy alapítója az említett kölni rt., és hogy az alperesnek valamennyi részvénye a kölni rt. tulajdona, sem az, hogy igazgatóságának tagjai egészben vagy részben azonosak a kölni rt.-nak és az ezáltal alapított egyéb rt.-oknak igazgatósági tagjaival, sem az, hogy az alperesnek a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a kölni rt. bocsátotta rendelkezésére, sem pedig az, hogy a kölni rt., mint a részvények összességének tulajdonosa, az alperes működése felett az ezzel megbízott bécsi vállalata útján felügyeletet gyakorolt s az alperesnek részben közvetlenül, részben ugyancsak a bécsi vállalat vezetősége útján utasításokat adott, az alperes vezetősége pedig az említett felügyeletnek magát alávetette és az utasításokat irányadókul elfogadta. Mindez ugyanis az alperesnek jogi értelemben vett önállóságával nincsen ellentétben és a felügyelet, valamint az utasítások adása és elfogadása csak természetes folyománya annak, hogy a kölni rt. az alperes részvényeinek a tulajdonosa. A részvényesek összességének elhatározása minden rt. életében döntő tényező, ez a rt. jogi önállóságát nem csorbítja és ezen az sem változtat, hogy a részvénj^ek egy kézben vannak, és hogy azok tulajdonosa maga is rt. Hasonlóképpen nem érinti az alperesnek a szintén a fentnevezett kölni rt. érdekköréhez tartozó A. és K. rt. budapesti céggel szemben való önállóságát és nem teszi az alperest ezzel a rt.-gal azonossá az a körülmény,, hogy közös helyiséget, közös pénztárt és telefont tartanak és hogy egészben vagy részben közösek a tisztviselőik és a vezetőségük is. Az alperes rt. jogi önállóságából következik, hogy azt a K. T. 186. §-a értelmében harmadik személyek irányában a saját igazgatósága képviseli és az alperes nevében, őt kötelező joghatállyal érvényes jognyilatkozatot csak az alperes alapszabályai értelmében a cég jegyzésére jogosított személyek tehetnek, de ezek is csak az alapszabályokban meghatározott korlátok között. A bírói gyakorlat szerint a rt. nevében tett szóbeli jognyilatkozat érvényességéhez is szükséges, hogy azt ugyanazok és ha az alapszabályok együttes cégjegyzést kívánnak meg, ugyanolyan számban tegyék magukévá, akik az alapszabályok értelmében a cég érvényes jegyzésére fel vannak jogosítva. Nincsen olyan jogszabály, amely e tekintetben a szolgálati szerződés megkötését s az annak keretébe eső rendel-