Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

130 Hiteljogi Döntvénytár. telménye szerint a váltó leszámítolásakor vizsgálni tartozott azt, hogy a banktól átvett váltó nem az ezáltal foganatosított valamely ingatlaneldarabolásnál kapott váltó-e. s ha igen, a bank megfelelt-e a váltóvételt kivételesen megengedő annak a törvényes követelménynek, hogy az illető ingatlaneldarabolási terv az 0. F. B. által jóváhagyassék: ha pedig ezt a gondosságot elmulasztotta, a V. T. 92. §-ára sikerrel nem hivatkozhatik, hanem tűrni tartozik a váltó vétel tiltott voltára alapított kifogást. (Kúria 1934. jún. 7. P. VII. 768/1934. sz.) == V. ö. Hj. Dt. 26.. 101., 13*1. 168. A felszámolás irányítását s a befolyó pénzek kezelését vállaló bank. amely a felszámolás megállapodásszerű lebonyolítását önkényes eljárásával megakadályozza s ezzel az ismert hitelező követelésének fedezeti alapját elvonja, a hitelezőt kielégíteni köteles. íKúria 1934. jún. 8. P. IV. 6554/1933. sz.) Indokok . A rendezési tervnek nevezett okiratot a P. cég és az alperes is aláírták. Az ebben foglalt jognyilatkozatok tehát reájuk nézve kötelezők. Az okirat szerint a P. cég fölszámolása a cégbíróságnál azonnal bejegyzendő, a felszámolás a felszámolóikul alkalmazandó cégtagok útján alperes és a F. rt. útbaigazításai szerint sürgősen lefolytatandó. A felszámolóknak utasításul adandó, hogy a cég minden készpénze az alperes által kezelendők és a felszámolásból eredő bevételekből a cég tartozásai megállapított sorrendben és elvek szerint akként i'endezendők, hogy elsősorban a P. cégnek a jelzálogos hitelezőkön kívüli tartozásai elégítendők ki és csak azután meghatározott sorrendben a megállapodást létesítő jelzálogos hitelezők. A felszámolási eljárást a P. cégnek a tagjai voltak tehát hivatva lefolytatni és az alperest e részben c supán útbaigazítási és a befolyó pénzek kezelésére vonatkozó jog illette meg. Az alperes a megállapodás szerint előírt felszámolási eljárást mellőzte, amennyiben éppen az ő akaratából nem valósult meg a P. cég felszámolásának a cégbíróságnál való bejegyzése és felszámolókul a cégtagoknak az alkalmazása, mert bár a felszámolás bejegyzéséhez szükséges okmányokat az alperes a P. cégtől megkapta, a felszámolás bejegyzése iránti kérvényt nem adta be. másfelől pedig a felszámolásra hivatott cégtagok félretólásával a P. cégnek az alpereshez befolyt bevételei tekintetében kizárólagos rendelkezési jogot önkényesen magához ragadta, úgyhogy a befolyt jövedelmekkel nem a P. cég, hanem az alperes rendelkezett és ezek rendén a felperes, továbbá a E. cég kivételével a P. cégnek valamennyi többi jelzáloggal nem biztosított hitelezőit követelésük teljes összege erejéig kielégítette a nélkül, hogy az ugyanebben a sorrendben kielégítendő felperes követelésének kiegyenlítéséről vagy legalább is a biztosításáról gondoskodott volna, éspedig annak ellenére hogy az alperes a felperes követeléséről tudott. Az alperes a P. cégnek az ö kezeihez befolyt bevételeiből a csak másodsorban kielégítendő Sz. Takarékpénztár rt. és a i?aját jelzálogos követelései törlesztésére is teljesített fizetéseket-