Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 105 jön létre, ha az, akit a kölcsönkötelem terhel, a visszaszolgáltatandó dolgot valósággal megkapta. A kölcsönszerződés ugyanis nem a felek puszta megegyezésének, nem a visszafizetés puszta ígéretének erejénél fogva szüli a kölcsönkötelmet, hanem a dolog visszaszolgáltatására irányuló kötelezettségnek előfeltétele és alapja a dolog átvételének, megkapásának valóságos ténye. A felperes tehát az elsőrendű alperestől a kölcsön visszafizetését csak akkor követelhetné, ha a kölcsön összegét az elsőrendű alperes megkapta volna. Ily közös és együttes kölcsönnél a kölcsönösszeget a kölcsönvevők rendszerinti szándékuk szerint csak közösen vehetik fel, mert az, hogy bármelyik kölcsönvevő a kölcsön kiszolgáltatás;)t egyedül is követelhesse és maga vegye fel, a többiek érdekeit nyilvánvalóan veszélyeztetné. A felperes az egész kölcsönösszegnek a harmadrendű alperes kezéhez való kiszolgáltatását az elsőrendű alperesre is kiterjedő joghatállyal tehát csak akkor teljesíthette volna, ha az alperesek között e részben hitelezői egyetemlegesség állott volna fenn. A perben nincs adat ennek á hitelezői egyetemlegességnek a megállapítására. ( . . . Mint a fejben . . .) Ali ez annál inkább, mert a kölcsöntőke első részletének felvételéről szóló nyugtatványnak a másod- negyedrendű alperesek mindegyike részéről történt aláírása és a kölcsöntartozásról szóló felperesi számlának eredetileg szintén csupán a pénzfelvételt eszközlő másod- negyedrendű alperesek nevére történt megnyitása a kölcsön felvétele tekintetében a hitelezői egyetemlegességre irányuló ügyleti akarat feltevésének nyilvánvalóan ellene mond. Minthogy ekként az elsőrendű alperes, aki a kölcsönösszeg kiszolgáltatása ellenében adandó váltókat sem írta alá, a felperestől kölcsönt nem kapott, kölcsönkötelme a felperes és az elsőrendű alperes között létre nem jött. 133. /. A K. T. nem foglal magában oly rendelkezést, amely a szövetkezeti közgyűlésnek a cégbíróság kiküldöttjével megtartását megengedné. — //. Felszámolás esetében a szövetkezeti igazgatóság hivatását s felszámolók töltik be. Az alapszabályok a felszámolás alatt is érvényben maradnak és intézkedéseit, amennyiben a felszámolás alatt előforduló jogviszonyokra és üzleti tevékenységekre vonatkoztathatók és a felszámolást kimondó közgyűlés határozataival, valamint általában a felszámolási eljárás természetével ellentétben nem állanak, alkalmazni kell. III. Valamennyi igazgatósági tagnak meghívása az