Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 101 hatnak abban, hogy az eladó a dolog birtokát még a vételár kiűzetése előtt a vevőnek átengedi, de ezt feltételhez, korlátokhoz is kötheti akként, hogy a vételárfizetési késedelem esetén a vevő a dolgot az eladó birtokába visszabocsátani köteles. Nyilvánvaló, hogy az eladó a hitelezett vételár követelése biztosítása végett kötötte ki az áru visszaszállítása és a vevő terhére való értékesítés iránti jogot, az eladó jogainak ilyen értelmű biztosítása pedig, amint azt a kir. Kúria P. VII. 3260/1930. és P. VII. 788/1933. számú határozatában is kimondotta, sem a jóerkölcsökbe, sem tiltó jogszabályba nem ütközik, sőt a Kt. 352. §-a arra az esetre, ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az áru még átadva nem lett, egyenesen feljogosítja az eladót, hogy vételár követelése fedezésére az árut a vevő rovására eladhassa. A szóbanlevő szerződési kikötés lényegileg egyet jelent azzal a joggal, amely az eladót a Kt. 352. §-a alapján kikötés nélkül is megilleti, ettől a jelen perbeli eset csak annyiban tér el, hogy a felek a vevő késedelme esetén szerződési megállapodással maguk állítják vissza azt a helyzetet, amelyben az eladó ismét a dolog birtokához jutva, azt vételár követelése fedezésére a vevő terhére értékesítheti. A 6300/1932. M. E. sz. rendelet IV. fejezetének a 14,000/1933. M. E. rendelettel fenntartott intézkedései a keresetbe vett igénynek per útján való érvényesítése tekintetében semminemű tilalmat fel nem állítanak. Kétségtelen, hogy ha a tulajdonjog fenntartásával eladott dolgot a/ eladó tulajdonjoga alapján visszaveszi és azzal a sajátjaként rendelkezik, az ügylettől való elállás jogkövetkezményei állanak be, vagyis mindkét fél az eredeti állapot helyreállítását követelheti, amely kölcsönös követelések egyidejű teljesítéséig mind a két fél a maga szolgáltatását visszatarthatja. A felperes azonban azzal a cselekményével, hogy az alperesek által birtokban tartott gépkocsikról a rendszámokat rendőri közbenjövetellel levétette és ezáltal a gépkocsiknak az alperesek részéről való további forgalomban tartását lehetetlenné tette, nem a szerződéstől elálló félként rendelkezett, hanem csupán a gépkocsik birtokához való jogát érvényesítette akként, hogy az alpereseket a gépkocsik további jogtalan használatában megakadályozta. A vételügylettől történt elállás jogkövetkezményei tehát a perbeli tényállás mellett a felek jogviszonyára nem alkalmazhatók. — Az idézett két határozatot 1. Hj. Dt. 24. 102. és 26. 179. 127. Ha az eset körülményeinél fogva az alkalmazott a felmondás okai tekintetében nem lehet kétségben, ha az alkalmazott ezek miatt az okok miatt az állásától már korábban fel is volt függesztve s ha utóbb a szolgálatadó a felfüggesztő határozat további fenntartását közölvén, egyszersmind a felfüggesztés alapjául szolgáló okokból azonnali hatállyal a szolgálati szerződést is felmondja,