Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

86 Hiteljogi Döntvénytár. ségéból a társnak a közadóssal fennállott közösségből eredő követelései előlegesen és egészben kiegyenlítendők. (Kúria 1934. ápr. 17. P. VII. 316/1933. sz.) = 1. A döntés szerint a vb. rt. ingatlanainak értékesítéséből biztosított haszonrészesedés és az a jogosultság, hogy az ingatlanból kiválasztható parcellát meghatározott áron kapjon ily külön kielégítési igénynek nem minő­sül. — 2. Ugyanígy : K. 1934. ápr. 18. P. VII. 510/1933. 114.1. Ha valamely jogügylethez, amelynek érvényes­ségéhez írásba foglalás szükséges, utólag csatlakozik újabb szerződő fél, az ezzel szemben is kötelező írásbeli alak nemcsak a szerződésnek vele szemben is egész terje­delmének, vagy lényeges tartalmának írásba foglalásával, vagy a szerződést tartalmazó okirat aláírásával, hanem akkor is létesül, ha oly írásbeli nyilatkozat létezik, amely­ből az új szerződő félnek a szerződéshez csatlakozása kétségtelenül megállapítható. — II. Az egyik szerződés­szegés tekintetében kötbért követelő félnek vétkes maga­tartása nem teszi mellőzhetővé a kötbér alkalmazását oly szerződésszegés miatt, amiben a követelő felet vétkesség nem terheli. ^Kúria 1934 ápr lg> p IV 4642/i933. sz.) = Ad I. : 1. A K. okfejtése szerint ily esetben azt a jogszabályt, hogy az okiratnak tartalmazni kell mindazokra a pontokra vonatkozóan a feleknek megegyezését, amelyek a szerződés lényegéhez tartoznak vagy amelyekre vonatkozóan, valamely fél kijelentése szerint szintén meg kell állapodni, úgy kell érteni, hogy ily tartalmi kellékűnek annak az okiratnak kell lenni, amelynek elfogadására az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatban utalás történik. — 2. V. ö. a 21. esettel, továbbá a MMT. 962., 963., 964. §-aival. 115. A fizetési helyen forgalomban nem lévő pénz­nemről szóló váltó fizetését országos pénznemben azon az árfolyamon kell teljesíteni, amely megfelel a pénznem középárának a budapesti tőzsdének a váltóban kitett lejárati napot megelőző utolsó jegyzése szerint. (Kúria 1934. ápr. 18. P. VII. 5004/1933. sz.) Indokok : A kir. Kúria állandóan követett gyakorlata értel­mében a V. T. 3. §-ának 4. pontjában és a 30., 33. és 41. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a váltótörvényben s így annak 37. §-ában is használt «fizetési nap» kifejezés alatt a váltóban kitett fizetési idő, vagyis a váltó

Next

/
Oldalképek
Tartalom