Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 65 jognak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel az alperest a szerződéses ár és az árverési vételár közötti különbözetnek megfizetésére kötelezte, = V. ö. 851. E. H. 82. /. A Tvt. 2. §-ába üthözik a kereskedőnek az az eljárása, amellyel kirakatában fényezett 'pamutárut <€oile de soie» névvel, vagyis selyemvászonárunak jelöl meg és üzletében az ily selyemvásznat kérőnek fényezett pamutárut mutat és ad el. — II. Az ítéletnek hírlapi közzétételét indokolja a versenycselekménynek súlyosabb volta, a marasztalt vétkességének foka és az a körülmény, hogy a sértettnek az a meg nem engedett versenycselekménye, amelyet a marasztalt ellene más perben érvényesített, bár aránylag kisebb súlyú volt, az első és másodfokú marasztalás alapján hírlapi ismertetés tárgya volt. (Kúria 1934. márc. 6. P. IV. 5856/1933. sz.) = I. V. ö. a 77. esettel és 2. jegyzetével. — II. V. ö. Jogt. Közi. 1934. 99. Törvk. Szemle VI. 83. Annak, hogy a vevő utólagos magatartása folytán a vételügylet joghatályosan megkötöttnek vétessék, nem akadálya, hogy jogi helyzetét és kötelezettségeit az akkori joggyakorlatnak megfelelően tévesen ítélte meg. (Kúria 1934. márc. 7. P. VII. 250/1933. sz.) == 1. A győri Icir. ítélőtábla 1930. nov. 29. P. II. 1489/1932. sz. ítéletében az 1900 : XXV. tc. és a 27,480/1901. K. M. sz. rendelet megsértésével kötött adás-vételi ügyletet utólagos ráutaló (konkludens) tényekkel érvényesen létrejöttnek tekintette, mert a vevő a hátralékos vételár behajtására indított perben az ügyet érvénytelenségével nem védekezett, előzőleg a vételár nagy részét önként kifizette, a gép elárverezése után az árverési vevőtől újból megvásárolta s a gépet 1927. júl.-tól 1930. ápr.-ig használta. Nem helytálló a vevőnek az a védekezése sem, hogy a fizetés és nem védekezés jogi tévedés eredménye volt, mert «az állandó bírói gyakorlat értelmében a jogban való tév.edés nem lényeges és nem menthető, az ügylet hatálytalanítását nem eredményezheti, vagyis a felhozott tényeket ráutaló jellegüktől nem fosztja meg». Ezt a jogi döntést fogadta el a K. a fejben foglalt szavakkal a fellebbezési bíróság helytálló indokolására utalással. — 2. V. ö. a 73. sz. esettel. 84. A tulajdonjog fenntartásának legkésőbb az áru átadásakor kell megtörténni, az utólagos kikötés hatálytalan. (Kúria 1934. márc. 8. P. VII. 5873/1932. sz.) Hiteljogi Döntvénytár. XXVII. 5