Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommufató. i) Nyugdíj. 20. A vállalati nyugdíjszabályzatban kimondható, hogy férjhezmenetel esetében az özvegy elveszti nyugdíját 13 25. A nyugdíj a beszámítás szempontjából a tartási (ellátási) díjakkal egy tekintet alá esik 17 57. Az alkalmazottak hozzájárulása nélkül létesített segély- és nyugdíjalapról a segélyezésre vagy nyugdíjfizetésre sem törvény, sem szerződés alapján nem köteles vállalat szabadon rendelkezik 42 67. A szolgálati és fegyelmi szabályzat házasságkötési tilalmának a megszegése nem tekinthető oly hibának, amely a munkavállalót az őt egyébként megillető nyugdíjhoz való jogától megfoszthatná 51 76. Az 1926 : XVI. tc. 3. §-ának 3. bekezdésében meghatározott módon megállapított arányszám alapján fizetendő nyugdíjjárandóság nem lehet kevesebb annál, amelyet az Ausztriában megalakult, de már 1914. júl. l-e előtt Magyarországon is működő részvénytársaság Ausztriában hasonló körülmények közt akár nyugdíjszabályzata, vagy egyéb rendelkezései, akár jogszabály alapján ténylegesen fizet 58 &<r>. A társpénztári alapszabályoknak abban az intézkedésében, hogy a bűncselekmény miatt történt jogerős elítéltetés a megszerzett nyugbérjogosultság elvesztésével jár, a «bűncselekmény» kifejezésnek a rendes szóhasználat mellett nem tulajdonítható olyan értelem, hogy a rendőri böntető bíróság hatáskörébe utalt kihágások is e fogalom alá volnának vonhatók 66 121. Nincs törvényes akadálya annak, hogy nyugdíjfizetési kötelezettségét a munkaadó az alkalmazottat kötelező joghatály lyal a nyugdíjszabályzatban akkép korlátozhassa, hogy ha a nyugdíjazott alkalmazott engedélye nélkül más vállalat szolgálatában a nyugdíjával egyenlő vagy annál nagyobb összegű illetményeket élvez, erre az időre a nyugdíját elveszti vagy nyugdíjfizetési kötelezettsége szünetel. Ez a korlátozás azonban nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az alkalmazottnak az újabb alkalmazással járó javadalma önmagában vagy az alkalmazott nyugdíjával együtt sem érné el azt a minimumot, amelyre az alkalmazottnak a saját és a családja tisztes megélhetésére feltétlen szüksége van 93 149. Kényszerhelyzetre és e helyzetnek kizsákmányoló módon történt kihasználására nem hivatkozhatik az, aki nyugdíjigényét, amelyről a megtámadott nyilatkozattal lemondott, bírói úton érvényesíthette volna és így a jogellenes fenyegetéssel kilátásba helyzett joghátrányt törvényes eszközökkel elháríthatja 120 164.»Sem az 1928 : XLI. tc, sem annak végrehajtási utasítása (6002/1928. N. M. M. R.)nem rendelkezik akként, hogy akkor, amidőn az öregség, rokkantság stb. esetére szóló biztosítás kötelezővé vált, a vállalatoknak a régi nyugdíjpénztárai, nyugdjalapjai, nyugdíjegyesületei keretében vagy ezek nélkül is fennálló nyugdíjfizetési kötelezettsége a törvény erejénél fogva megszűnt 124 HÍ:?. Ha a munkaadó kötelezettséget vállalt arra. hogy a munkavállaló a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges várakozási időt kitölthesse, kárára a munkaadó a különben jogos felmondást nem gyakorolhatja 128 Itití. Ha a nyugdíjszabályzat szerint a nyugdíjigénynek feltétele is, hogy a keresetképtelenséget az igazgatóság részéről kijelölt