Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

m Hiteljogi Döntvénytár. a létszámból való törlésnek az alkalmazott jogainak szempontjából ugyanaz a joghatálya van, mint a büntetésből való elbocsátásnak. Hogy pedig ez utóbbinak mik a következményei, azt a törvény a 31. § I. 2. e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéshez (elbocsájtás a szolgálatból) kapcsolódó 31. § V- pontjában határozza meg. Ebből következik, hogy a törvény 54. § utolsó bekezdésének a rendelkezése csupán azt jelenti, hogy a létszámból törölt alkalmazott éppúgy elveszti összes illetményeihez, a szolgálati címhez való és a szolgálati viszonyból eredő összes igényeit, ideértve az alkalmazottnak és hozzátartozóinak a nyugdíjra, nyugbérre és végkielégítésre való igényeit, mint ahogy azokat a törvény 31. §-ának I. 2. e) pontja és V. pontja értelmében a fegyelmi büntetésképpen a szolgálatból való elbocsátással büntetett alkalmazott és hozzátartozóik elvesztik. A törvény 45. §-a utolsó bekezdésének a rendelkezése pedig, annak a fegyelmi eljárásról szóló V. fejezetben való elhelyezéséből és a 45. § kezdő szavaiból (A fegyelmileg elbocsátott alkalmazott stb.) kitűnőleg kizárólag a fegyelmi úton történt elbocsájtásra vonatkozik, tehát csak arra az esetre, ha a fegyelmi eljárás újrafelvétele folytán az elbocsátó határozat hatályonkívül helyeztetik, de nem vonatkozik arra az esetre, ha a bíróságnak hivatalvesztést kimondó jogerős ítélete újrafelvétel folytán helyeztetik hatályonkívül. = A közigazgatási bíróságnak állami tisztviselőre vonatkozó 1923. október 16. K. 209 1923. ítélete szerint : «annak folytán, hogy a szolgálat kötelékéből való elbocsátást kimondó rendelkezés hatályonkívül helyeztetett, a panaszos szolgálati viszonya tekintetében az a jogi helyzet állott elő, mintha ez az elbocsátás meg sem történt volna», közigazgatási tisztviselőre vonatkozó 1924. június 11. K. 941/1924. ítélete szerint pedig, ha a minisztérium az 1920. évi XI. tc. 4. §-án alapuló a szolgálatból eltávolítást rendelő határozatát újabb határozatával megszüntette : «a panaszos szolgálati viszonyát megszüntető érvényes határozat már nincs. Ennek folytán a panaszos szolgálati viszonyából folyó jogok és kötelezettségek tekintetében az a helyzet állott elő, mintha a szolgálatból való eltávolítás meg sem történt volnao. «Az illetményekre való igény jogosságát nem érinti* az sem, hogy a panaszos állását időközben betöltötték, mert a panaszosnak szolgálati viszonya érvényesen fennáll. 83. A megállapodás, amellyel a munkavállaló és munkaadó jogellenesen elvonták az özvegytől azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott, a jó erkölcsökbe ütközik s az özvegyre kihatásában semmis. (Kúria 1933. febr. 28. P. II. 3624/1932. sz.) Indokok : Gy., aki az alperesnél véglegesen alkalmazott tisztviselő és az alperes nyugdíjpénztárának tagja volt, halála