Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 nak meg nem felelő és megtévesztésre alkalmas adatnak a hirdetése, amely az 1923: V. tc. 2. §-ába ütköző. (Kúria 1933. jan. 10. P. IV. 4456/1932. sz.) = A RO. szerint tilos a müselyemnek e gyártási módra utalás nélkül selyemül ajánlása úgy is, hogy a selyem szó valamely összetételben, mint pl. Bemberg-selyem, használtatik. (128., 264. Jogt. Közi. 1930., 219.) 50. A megrendeléskor is már megingott hitelképességnek újabb romlása is okul szolgálhat arra, hogy a hitelre eladó, biztosíték megtagadásának esetén, az ügylettől elálljon. (Rúria 1933 jan n p IV !7oo/1931. sz.) Indokok : Az, hogy a bejegyzett kereskedő alperes ellen a peresfelek közti adásvételi szerződésben kikötött szállítási határidő alatt és azután is a meg nem támadott tényállás szerint több kielégítési végrehajtást foganatosítottak, alaposnak mutatja az eladó alperes bizalmának megrendülését a vevő felperes hitelképességében, így az anyagi jog értelmében az eladó alperesnek joga volt a megfelelő biztosíték (bankgarancia) nyújtását megtagadó vevő felperessel szemben elállani a szerződéstől, mert a vételár hitelezését kikötő (20 vagon poroszszénre és 20 vagon diószénre szóló) adásvételi szerződés nyilván a vevő felperes hitelképességének feltevésében jött létre, ez a feltevés pedig meghiúsult. Nem változtat a helyzeten az sem, hogy már a megrendeléskorvolt folyamatban végrehajtás a felperes ellen, és hogy erről az alperes a szerződéskötéskor tudott ; mert a felperes hitelképességének kétségtelenül jóval kezdvezőtlenebb megítélése alakulhatott ki a későbbi perekre és újabb végrehajtásokra is támaszkodható utólagos információból, melyet az alperes a felperestől kapott. = V. ö. MMT. 1130. § 4. bek. 51. Ha a kény szer egy ességi eljárás megindítása előtt meghatalmazás alapján indított ügyek továbbvitelét a vagyonbukott cég a kény szer egy ességi eljárás megindítása után kívánta s ahhoz a vagyonfelügyelő is hozzájárult, a felmerült költségek az adós ellen nyitott csődben tömegtartozásként jönnek számba. (Kúria 1933. jan. 11. P. VII. 2625/1932. sz.) = Az ítéleti indokok szerint : a vagyonfelügyelő hozzájárulása folytán a kényszeradósnak jogcselekménye az 1410/1926. M. E. r. 20. §-a értelmé-