Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Tartalommutató. Segédszemélyzet. a) Szolgálati szerződés. Lap187. A szolgálati szerződésnél a munkavállaló személye és személyes tulajdonságai az ügylet lényegéhez tartoznak 143 57. A szabályrendeleti nyugdíj szabályok olyan tartalommal kiegészítői a szolgálati szerződésnek, amily tartalmuk a szerződési hivatkozás idején volt 45 74. A részvénytársasági alapszabály nem kiegészítő része az alkalmazottakkal kötött szolgálati szerződésnek 56 189. A versenytilalmi nyilatkozatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak, akihez intézték, a fennálló körülmények közt az élet felfogása szerint érteni kellett 144 30. A szolgálati szerződésbe foglalt kártyázási tilalom nem ütközik a jó erkölcsökbe 22 160. Az ügynök szolgálati szerződésre akkor lép a munkaadóval, ha munkaerejét függőségi viszonyban köti le 121 114. A nyugdíjegyesület, amely az alapító tagokul belépett kereskedelmi vállalatok alkalmazottai nyugdíjügyeinek a kezelésére és ellátására létesített közös szerve és így az alapító kereskedelmi vállalatok kereskedelmi működésével összefüggő tevékenységet folytat, kereskedelmi vállalat. A nyugdíjegyesület tisztviselőire ezért az 1910/1920. M. E. számú rendelet szabályait kell alkalmazni 87 194. Külföldinél a hatósági munkavállalási engedély hiánya általában közjogi akadálya a szolgálati szerződésnek 14888. Annak a kereseti igénye elbírálásánál, akit nem szolgálati szerződéssel, hanem balesetéből kifolyóan kötött egyesség alapján és kártérítés fejében alkalmaztak, nem a szolgálati szerződésre, hanem a kártérítésre vonatkozó jogszabályok az irányadók 69 121. A versenytilalom rendszerint csak a szerződésben meghatározott személy vagy üzlet javára szól 91 b) Illetmények. 184. A szolgálati viszonyból eredő illetményekkel szemben, amennyiben ezek az illetmények az alkalmazott létfenntartására szolgálnak, a munkaadó csak olyan ellenkövetelést számíthat be, ami az alkalmazott által, szolgálati szerződésből folyó kötelezettségeinek megsértésével szándékosan okozott károsodásból származik 142: c) A szolgálat megszüntetése. 157. Ha a szerződést pótló szolgálati szabályzat szerint az alkalmazottat a szolgálatból csak fegyelmi eljárás rendjén hozott határozattal lehet elbocsátani, s ennek ellenére az elbocsátást fegyelmi eljárás nem előzte meg, vagy a fegyelmi határozatot az érdemleges döntést érintő, lényeges eljárási szabályok megsértésével szabálytalanul hozták, a munkaadó a polgári per folyamán rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes oka volt. (56. sz. J. E.) 118 110. I. Az alkalmazottnak az a ténye, hogy üzleti útja alatt egy hetet pihenéssel töltött, mint szabadságidőnek jogosulatlan igénybevétele, az 1884 : XVII. tc. 94. §-ának b) és