Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

26 Hiteljogi Döntvénytár. alaptőke befizetését igazolta. A K. T. 209. §-a az alaptőke leszállításához az illetékes törvényszék engedélyét a hitelezők érdekében kívánja meg. Az adott esetben az alaptőke leszállítás, az alaptőke egyidejű felemelésétől függése folytán, a hitelezők helyzetén nem változtatott és ekként a törvény által szemelőtt tartott érdek nem szenvedett sérelmet azzal, hogy a cégbíróság nem előzetesen, hanem utólagosan, a felemelt alaptőke befizetése után, vette tudomásul az alaptőke leszállítást. 4. Az alaptőke felemelését illető közgyűlési határozat nem sérti a kisebbségi részvényesek jogát, mert minden részvényesnek egy új részvényre elővételi jogot ad. Az a körülmény pedig, hogy egyes részvényesek anyagi körülményeik folytán esetleg nem gyakorolhatták az elővételi jogot, nem nyújt alapot a szabályszerűen létrejött közgyűlési határozat megtámadására. 5. A 10 pengő névértékről 5 pengő névértékre leszállított régi részvények tíz darabjának egy 50 pengő névértékű részvénnyé összevonása sem sért törvényes rendelkezést, mert az a körülmény, hogy a hányadrészvényesek bizonyos szempontból jogaik gyakorlása tekintetében együttes eljárásra vannak utalva, nem jelenti részvényesi jogaik lényeges csorbítását. = A vagyontárgyak értékeléséről v. ö. Hj. Dt. 5., 71. ; 6., 119. ; 11., 127. ; 12., 133. és 339. E. H. (Dt. 3. f. 27., 79.). 33. A biztosított valótlan előadása, vagy tudatos elhallgatása magában a megtámadhatatlanság kikötése ellen fel nem hozható. (Kúria 1932_ dec u p yn 2906/1931. sz.) Indokok : A biztosítási kötvény megtámadhatlanságának kikötése lényegileg azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítottat terhelő közlési kötelezettség elmulasztásának, vagy tudatos elhallgatásának jelentőséget nem tulajdonít. A megtámadhatlanság kikötése nem jogosítja fel ugyan a szerződő felet csalárd eljárásra; ámde a valótlan előadás, vagy tudatos elhallgatás magábanvéve még csalárd eljárást nem jelent ; mert ennek megállapításához szükséges a valótlanul nyilatkozó, vagy a kötelező nyilatkozattételt tudatosan elmulasztó félnek valamely olyan ténye, amely a való tényállás kiderítését a biztosítóra nézve lehetetlenné teszi, vagy legalább is lényegesen megnehezíti. = Ugyanígy : Dt. 4. f. 1., 240. (K. 1638/1904.). 34. /. A részvénytársaság megalapításában, a részvény töke megszerzésében, a műszaki tervek elkészítésében és keresztülvitelében kifejtett munkájának díját és költ-