Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
10 Hiteljogi Döntvénytár. 11. A biztosító a díj megfizetésének ellenszolgálatát tevő kockázat viselésére s az életbiztosítási összeg megfizetésére nem kötelezhető akkor, ha a biztosítottnak díjfizetési kötelezettsége jogszerűen megalapítva nincs. (Kúria 1932. nov. 8. P. VII. 388/1931. sz.) = 1. Állandó gyakorlat, így: Hj. Dt. 24., 127.; Jogt. Közi. 1932. 155. Szem. 4. ; 230. Szem. 9. — 2. L. az álláspont újabb bírálatát : Újhelyi József, tvsz. tanácselnök, Jogállam. 1932. 226. ; Tury Sándor Kornél professzor, M. J. Szemle. 1932. 277. ; 1933. 14. Gólé Simon u. o. 1933. 8. és védelmét : Dávid István, kúriai bíró, M. J. Szemle. 1932. 313. Barta Jenő, ügyvéd, Jogt. Közi. 1932. 263. V. ö. még a jogászegyleti vitáról (1932. nov. 24-én) Jogt. Közi. 1932. 260. A biztosítási jog c. szemlét és Jogállam. 1932 . 420. 12. A részvényekre befizetett összeg alaptőke leszállítás nélkül a részvényesek közt fel nem osztható akkor sem, ha az előző megsemmisített kibocsátásból származó visszafizetési kötelezettség, amelynek céljára az új alaptőkefelemelés történt, a hitelezők lemondása következtében megszűnt. (Kúria 1932 nov> 8> p IV 819^932. sz.) Indokok: Eészvényeknek az alaptőke csökkenést szükségképpen maga után vonó semmisége folytán a megsemmisített részvényekre történt befizetések természetesen visszajárnak ; ez tehát a részvénytársaság adóssága. Annak nem volt jogi akadálya, hogy eme visszafizetési kötelezettségnek teljesítésére a részvénytársaság későbbi alaptőke felemelés által szerezze meg a szükséges pénzösszeget. Eme későbbi alaptőkefelemelés folytán kibocsátott új részvényekre eső befizetések jellegén azonban mit sem változtat az a cél, amelynek érdekében az alaptőkefelemelés szükségesnek mutatkozott. Az 1931. máj. 5-i közgyűlés tehát, amely csupán a megsemmisített részvényekre eső befizetéseknek mint részvénytársasági adósságnak mikénti megtérítése felől határozhatott volna, ehelyett, a Kt. 163. § 2. bek.-ben és a 165. § 1. bek.-ben foglalt tilalomra tekintettel, nem volt jogosult arra, hogy az újabb, érvényes részvényekre befizetett 40,000 pengőt az összes részvényesek közt alaptőkeleszállítás nélkül szétossza, még akkor sem, ha a szóban lévő szétosztás esetére az alperes főrészvényese lemondott a korábbi megsemmisített részvényeire befizetett összegek viszszakövetelésének jogáról. Az 1928. okt. 26-iki közgyűlés ugyan azt határozta, hogy az 1928. jún. 23-iki alaptőkeemelésből befolyt 40,000 pengőt a korábbi, megsemmisített 2000 darab részvény kártalanítására tartalékba helyezi. Ez azonban nyilván