Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

ti Hitel jogi Döntvénytár. függ az igazgatóságnak hivatalban lététől, de nem a közgyűlési határozat szüksége. Még meg sem született igény nem minősülhet a társaság künnlévő követelésének sem s így behajtására a P. K. a K. T. 203. és 112. §-ai szerint sem jogosult. Ez az álláspont felel meg az általános tanításnak is. Nem következik a P. K. perlési jogosultsága a 919/1917. M. E. sz. rendelet 20. § 1. és 2. bekezdéséből sem, mert a 2. bekezdésben említett az a rendelkezés, amely a közgyűlés határozatát mellőzendőnek mondja, csak az előző bekezdésben említett jogcselekményekre (s általában jogügyletekre) vonatkozik, az előző bekezdés 1—6. pontjaiban azonban az igazgatóság tagjai ellen irányuló kártérítési per megindítása nem szerepel. II. Az újjáértékelési mérlegben kimutatott nyereség nincs,, ilyen nem is lehet. Alperest e címen mi sem illeti meg. Az újjáértékelés alkalmával készített mérleg és leltár ugyanis a 7000— 1925. P. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében megnyitó mérleg és leltár, olyan, amilyet a fennálló jogszabályok értelmében az üzlet megkezdésekor kell készíteni, a 3. §-a szerint pedig a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyont alaptőkének kell a megnyitó mérlegbe beállítani, amennyiben a társaság annak egy részét nem helyezi tó'ketartalékba, a 7. §-a szerint végül a tőketartalékot kizárólag a mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezésére, a társasági alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapok táplálására, a meglévő részvények névértékének az emelésére, valamint az 1930. dec. 31-ig elhatározott alaptőkeemelések folytán kibocsátott új részvények névértékének részben fedezésére lehet felhasználni. A rendelet tehát a megnyitó leltár és mérleg felállításának elrendelésével abból a fikcióból indul ki, mintha minden kereskedő e fordulóponttal kezdené üzletét. Az új értékelés alkalmával készített mérleg tehát úgy különbözik a zárómérlegtől, mint az üzlet tényleges megnyitásakor készített mérleg. Csak alapja lesz az elkövetkezendő zárómérlegnek. Az évi zárómérlegnek ugyanis az a célja, hogy a vagyonállapot feltüntetésén kívül a lefolyt üzletévben elért nyereséget is kimutassa s így a nyereségfelosztás alapjául szolgál-' jon. A megnyitó mérlegnek ezzel szemben egyetlen célja az üzlet kezdetén fennálló vagyoni helyzet kimutatása, ami lehetővé teszi, hogy a később a zárómérlegben kimutatott vagyoni állapotot az üzlet megkezdésekor fennállott vagyonállapottal össze lehessen hasonlítani. Abból pedig, hogy a rendelet a tőketartalékot is csak egyenként felsorolt célokra engedi felhasználni, még az is következik, hogy ez a tartalék osztalékfizetésre, tantiémek és remunerációk juttatására utóbb sem használható fel. A megnyitó mérlegben tehát a mérlegben kimutatott tiszta nyereségről még átvitt értelemben sem lehet szó, ahhoz eredményszámla nem is tartozhat. (1932. jún. 18. P. VI. 1951/1932.)