Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

160 Hitéijogi Döntvénytár. nak nem tekinthető, s ekként az ebből származtatott azért a. kárért, hogy az értékpapírok a teljes vételár kifizetése dacára a zálogjog alól nem mentesíttettek, és a felperes szabad letétébe nem helyeztettek, a banknak akkor még nem bizonyított fizetőképtelenségére tekintettel akkor sem felelős, ha az ügyletnek lebonyolítása a rendes banküzleti szokásoknak nem is felelt meg. A részvényeseknek 1925. évi április hó 1-én tartott értekezletén megalakított bizottság sem megalakításánál, sem összetételénél fogva nem tekinthető a bank r.-t. alapszabályaiban meghatározott végrehajtó-bizottságnak. Az a körülmény pedig, hogy az alperes az alapszabályokban nem ismert ennek a bizottságnak megalakításához, a megalakításra vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyv aláírásához hozzájárult, a felelősség megállapítására azért nem alkalmas, mert ez a bizottság, mint a részvényesek bizalmi egyéneiből összeállított, az ügyvezetést ellenőrző szerve, a dolog természeténél fogva a r.-ttörvény- és alapszabályszerű szerveinek működését fel nem függesztette; hatáskörét és törvényes felelősségét meg nem szüntette. Az pedig, hogy a felperes kötvényeinek a zálogjogtól való mentesítése céljából a bank rendelkezésére adott hitel nem fordíttatott erre a célra, szintén nem alkalmas az alperes felelősségének a megállapítására még abban az esetben sem, ha az alperes a hitelnek ily célra való rendelkezésre bocsátásáról és rendeltetésellenes felhasználásáról tudomással is bírt volna. Mert a hitelt nem ez a bizottság használta fel és nincs adat arra, hogy a rendelkezésre adott összeg jogellenesen meg nem engedett célokra, és nem a bank kötelezettségeinek teljesítésére használtatott fel. Ily ként pedig ennek a bizottságnak a működése a bank helyzetét nem rosszabbította, s a felperesnek kárt nem is okozott. Egyébként a felperes kára már korábban bekövetkezett, s így a kifejtettekre tekintettel a bizottság ügyvezetése és a felperes károsodása között az okozati összefüggést megállapítani sem lehet. = A részvényesekből alakult bizottságról 1. Hj. Dt. 23., 2. és 25., 111_ 206. A nyugdíjjárulék fizetésénél irányadó maximális törzsfizetés valóságos értékének kiszámításánál nem a koronának a nyugdíj szabályzat keltéig csökkent értéke, hanem az a koronaérték az irányadó, amelynek alapján a nyugdíjpénztár mathematikai mérlege készült és amelyhez képest a nyugdíjjárulékok befizetése tényleg megkezdődött. (Kúria 1933 okt 24 p n 4105/1932 gz ^