Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

152 Hiteljogi Döntvénytár. adónak, hogy az ausztriai alkalmazottak hasonló körülmények között mennyi nyugdijat kapnak. Ennélfogva akár a nyugdíj szabályzat, akár a szolgálati szabályzat, akár külön szerződés szabja is meg az osztrák alkalmazottak nyugdíjának mértékét, ezt hasonló körülmények között a társaság magyar­országi alkalmazottainak nyugdíjjárandósága szempontjából szintén irány­adónak kellelfogadni. Az Ausztriában érvényes Dienstpragmatik 44. § 4. pontja azoknak a nyugdíjképes alkalmazottaknak, akiknek az üzem csökkentése következtében szükségessé vált létszámapasztás miatt mondtak fel, a szolgá­lati idejükhöz mért és legfeljebb két évre terjedő nyugdíjjárulék kiegészítést biztosít és a nyugdíjnak ez a kiegészítése időbelileg korlátolt nyugdíj természetű járandóság. A szabályzatnak abból a kitételéből ugyanis, hogy a 10 évnél rövidebb szolgálatú, tehát nem nyugdíj képes alkalmazott végkielégítést, a 10 évnél hosszabb szolgálati idejű, tehát nyugdíjképes alkalmazott pedig nyugdíjjárulék-kiegészítést kap, kétségtelen, hogy az osztrák alkalmazottak ezt a pótlékot nyugdíj járandóság címén kapják. Ebből pedig következik, hogy a hasonló körülmények között, vagyis az üzemcsökkentés folytán történt létszámapasztás miatt nyugdíjazott magyarországi tisztviselőnek is igénye van arra, hogy az arányszám szerint megállapított nyugdíja akkora összegre kiegészíttessék, mint aminőt nyugdíj kiegészítés címén a főtelep államának ilyen tisztviselői kapnak. Az idézett szabályzat szerint a felpereshez hasonló szolgálati idejű tiszt­viselőt két esztendőre illetné meg a nyugdíj járandóságoknak a felmondás idejé­ben élvezett tényleges illetményekre való kiegészítése. Az 1926 : XVI. tc. 3. § 3. bekezdéséből viszont kétségtelen, hogy a magyarországi alkalmazott ezen összehasonlítás alkalmazásával az osztrák főtelep alkalmazottjánál elő­ny ösebb helyzetbe nem juthat. Az osztrák főtelep alkalmazottai a (Dienst­pragmatik) 44. § 4. pontja értelmében pedig létszámcsökkentés miatt történt nyugdíjazás esetében 25 évet meghaladó szolgálat után arra tekintettel igé­nyelhetik a nyugdíj járandóságnak a tényleges illetményekre két éven át való kiegészítését, hogy a felmondási idejük az idézett szabályzat 43. §-a érteimé­ljen hát hónap. A felperes azonban a magyarországi jogszabályok alkalma­zásával egyévi felmondási időre tarthatott igényt és teljes fizetését erre az időre meg is kapta. Ebből következik, hogyha a felperes nyugdíjazása után két évig kapná a nyugdíjának a tényleges illetményekre való kiegészítését, akkor a hasonló körülmények között nyugdíjazott osztrák alkalmazottakkal szemben annyival jutna előnyösebb helyzetbe, hogy a tényleges illetmények és a nyugdíj közötti különbözetet félévvel hosszabb ideig élvezné, mint amazok. Ezért az osztrák alkalmazottakkal való teljes egyenlősítés szempontjából úgy kellett dönteni, hogy az egyévi felmondási idővel nyugdíjazott felperes nyug­díjának a tényleges illetményekre való kiegészítését csak másfél évig köve­telheti. 198. A részvényeknek más célból letétele a közgyűlési igazolás céljára csak akkor szolgál, ha a letevő és letéte­ményes abban megállapodtak, vagy ez a cél egyébként kétségtelen. (Kúiia 1933. szept. 29. P. IV. 2459/1933. sz.) Ügyállás : 1700 darab alperesi részvényt felperes és négy vevőtársa a részvények vételára fejében egyetemlegesen vállalt kötelezettségüknek biz­tosítékául helyezték el közös számlára a G.-banknál azzal a megállapodással, hogy eladásukról, elhelyezésükről és hovafordításukról csak közösen rendel­kezhetnek. A részvények még az alperesi közgyűlés napján is a bank zálog­birtokában voltak. A közgyűlési meghívó szerint a részvényeknek igazolásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom