Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
110 Hiteljogi Döntvénytár. hogy «ezen árut 1928. július 31-ig tartjuk t. Címnek díjmentesen rendelkezésére"), az elfogadás oly korlátozásának tekintette, amely miatt nem kötelezhető arra, hogy az olajat az 1928. július 31. napja után történt lehívásra is szolgáltassa. Abból ugyanis, hogy a másodrendű alperes a felperesnek levelére, melyben ez azt kérte tőle, hogy a szállítandó olaj mennyisége tekintetében a kötlevél tartalmának megfelelő kötelező nyilatkozatot tegyen, azt a választ adta, hogy «jár önnek 4700 kg bármely minőségű Rex-olaj», az előbbi megállapodást tárgytalannak jelentve ki, megjelölte az olaj szállításának ügyleti feltételeit, és ehhez kapcsolta azt a további kijelentést, hogy az árut 1928. július 31-ig tartja a felperesnek díjmentesen rendelkezésére, a tett nyilatkozatnak csak az értelmére lehet helyesen következtetni, hogy a másodrendű alperes az elsőrendű alperes utalványa folytán az olaj szállítását időbeli korlátozás nélkül vállalta, és a korlátozás nem az olaj szállítása iránt vállalt kötelezettség időtartamára, hanem az olaj díjmentes raktáron tartására, őrizetére vonatkozik. Ezt az értelmezést támogatja az a körülmény is, hogy a másodrendű alperes a felperesnek még 1928. augusztus 3-án és 1928. december 1-én történt lehívására, tehát a határidő eltelte után is szállított olajat. = V. ö. a 17. esettel. 145. A mértéke miatt a jóerbölcsökbe ütköző kötbér csak túlzott részében semmis. (Kúria 1933. máj. 81. P. IV. 4214/1932. sz.) Indokok : Felperes a vételárhátralék kellő felajánlásának hiányában késedelembe esett. Az erre az esetre kikötött kötbér lejárt a vételárhátralékot meg nem fizető felperessel szemben. Eészvények vétele a K. T. 258. § harmadik pontja értelmében kereskedelmi ügylet. A perbeli kötbérkikötésre tehát alkalmazni kell a K. T. 273. § első bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a kötbér összege semmiféle korlátozásnak nincs alávetve. Nem teljesíthető azért a felperes ama kérelme, hogy a kötbér méltányosság szerint mérsékeltessék ahhoz az érdekhez mérten, amelynek a biztosítására ígérték. Ámde a kötbérkikötésnek, éppúgy mint más szerződési kikötésnek, nem szabad a jóerkölcsbe ütköznie, mert általános jogszabály, hogy a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. A jelen esetben alperesekre vonatkozólag 300 millió korona (24,000 P) kötbér a nem vitásan 54,172 pengő 80 fillérnyi vételárnak, illetve az abból hátralékos 30,172 pengő 80 fillérnek és kamatának biztosítására szolgált. A bírság jellegű kötbérnek ilyen rendkívül túlzott megszabása pedig a felperes vagyoni romlásának indokolatlanul való előidézésére alkalmas, ezért erkölcstelennek minősül. Az ennek jogi következményét képező semmisség azonban csak a kikötött kötbérnek a határon túli részére korlátozódik, mert a felek jogügyleti akarata a szerződésnek kisebb kötbér mellett való fenntartására is nyilván irányult. A kir. Kúria megítélése szerint a szóban levő határ gyanánt 8000 pengőt kell felvenni. Azt, hogy 8000 pengőn felüli
