Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
108 Hiteljogi Döntvénytár. használni szoktak. Az «Áger» szó e mellett nem olyan megjelölés, amelyet a peres felek üzletkörének meghatározására mint nélkülözhetetlent használni kell és használni általában szoktak. Nem volt tehát akadálya annak, hogy a felperes ezt a szót cégszövevegében a maga kizárólagos használatára lefoglalja. Megfelel tehát az idevonatkozó anyagjogi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely az alperest az <<Áger» szó használatától a korábban szerzett jogaiban sértett felperes keresetére a K. T. 24. §-a alapján eltiltotta. = V. ö. Hj. Dt. I. 112., 161., 162., V. 136. VII. 5., 81., X. 92. 141. /. Az egyéni cég a cégtulajdonostól nem különböző jogalany. — II. A bérlemény visszabocsátása kereskedelmi üzlet átruházásának nem tekinthető. (Kúria 1933. máj. 26. P. IV. 337/1932. sz.) Ügyállás : Felperes K. J. alperessel szemben ugyanazt a követelést érvényesíti, amely részére a K. J. tulajdonában lévő «K. vasárugyár» céggel szemben már megítéltetett. A F. V. r.-t. alaperessel szemben üzletátruházás címén lép fel. A gyári ingatlanok, azok felszerelése és berendezése megalakulása óta (1913) a r.-t. tulajdonai. A «K. vasárugyár» 1927-től 1929-ig használta azokat bérleti szerződés alapján vasárugyár céljaira. 1929-ben visszabocsátotta. A Kúria ítélete elutasító. Indokok : I. Az egyéni cég a cégtulajdonostól nem különböző jogalany, következőleg a céggel szemben hozott jogerős ítéletnek vagy más marasztaló határozatnak joghatálya magára a cég tulajdonosára terjed ki. Az egyéni cégnek a követelésben való marasztalása esetén tehát a cégtulajdonos ellen újabb per indításának, s újabb ítéleti marasztalásnak, az ítélt dologra vonatkozó jogszabályok értelmében, nem lehet helye. II. A bérlemény visszabocsátása a kereskedelmi üzlet átruházásának nem tekinthető. Oly tényeket nem bizonyított felperes, amelyekből okszerűen következnék, hogy a K. vasárugyár egyéni cég üzlete a r.-t.-ra szerződéssel átruháztatott. Nem bizonjátotta nevezetesen, hogy az egyéni cégnek a bérlemény visszabocsátásakor a telepen maradt nyers anyagait, félkész ós árukészleteit a r.-t. szerződéssel megszerezte volna. Az a körülmény, hogy az egyéni cég üzleti könyvei a r.-t. birtokában hagyattak, egymagában nem alkalmas annak a megállapítására, hogy az egyéni cég künlévőségeit átvette, a cég vevőkörét megszerezte. A r.-t. a gyári üzemet nem is folytatja. Az élettapasztalat szerint kizártnak tekintendő, hogy ily hosszú üzemszünetelés után az átengedett vevőkör az üzlet folytatásánál felhasználható legyen.