Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

100 Hiteljogi Döntvénytár. megállapodás semmis s a tilalom ellenére vett váltó visszakövetelhető. A törvény a váltóvételt általában tiltja s ennélfogva a tilalom nemcsak a feldarabolást végző egyénre vagy jogi személyre vonatkozik, hanem mindenkire, akinek a kölcsön nyújtásakor tudomása van arról, hogy a kölcsön milyen célra fog felhasználtatni. Az ellenkező álláspont a törvény tiltó rendelkezésének kijátszására vezetne. A felperes a feldarabolást végző Sz. Takarékpénztárnak leányintézete. Tudta, hogy a kölcsönösszeg milyen célra kell, egyrészét közvetlenül a parcellázás folyószámlájára ő fizette be. Ilyen körülmények között a váltó vételi tilalom reá is vonatkozott, s minthogy a törvény értelmében a tilalommal ellenkező minden megállapodás semmis, semmis volt a váltóvétel is, s ennek folytán a felperes a váltók alapján a parcellavevő harmadrendű alperessel szemben nem léphet fel. II. Az 1920 : XXXVI. tc. 60. §-a értelmében az 56. §-ban foglalt tiltó rendelkezések alól is kivétetnek azok az ingatlanfeldarabolások, melyeket a « Pénzintézeti Központnak tagjai sorába tartozó olyan pénzintézet végez, vagy közvetít, mely törvény vagy alapszabályai értelmében ingatlanfeldarabolásokat az 0. F. B. által jóváhagyott terve alapján foganatosít.» A felperes nem is állította, hogy a Sz. Takarékpénztár a feldarabolásokat a törvény vagy alapszabályai értelmében az 0. F. B. által jóváhagyott tervek alapján foganatosította volna. Ezeket az előfeltételeket nem pótolja az, hogy a 0. F. B.-nek állítólag a váltó vételekről tudomása volt. III. Az 1920 : XXXVI. tc. 56. §-a csak a parcellavevőktől tiltja a váltó vételét. E szerint az első- és másodrendű alperesektől a felperes vehetett váltót akkor is, ha kölcsönvett összeg a harmadrendű alperes által vett ingatlanrészlet vételárának kifizetésére is szolgált. Az egyik váltókötelezett személyében fennálló semisség a fennforgó esetben nem vonja maga után az ügyletnek a többi kötelezett irányában való semmisségét is. Ha harmadrendű alperessel szemben a törvény tiltó rendelkezése folytán a váltó vételére vonatkozó megállapodás semmis is volt, a felperes a másik két alperestől vehetett váltót, mert ők nem voltak vevők, csupán a földrészlet vételárának előteremtésében voltak gyermekük segítségére. = I. A K. 1933. ápr. 25. P. VII. 907/1932. sz. ítélete szerint is az «1928 : XXXVI. tc. 56. § 2. bekezdésének helyes értelmezése szerint nemcsak a parcellázó és a parcellát vevő közt tilos váltó vétele, hanem tilos váltó vétele olyan harmadik személy részéről is, aki a parcellavétel lehetővé tétele céljából s ennek tudatában folyósít a parcella vevőnek kölcsönt.» Amely ítéletnek indokai szerint «ennek az álláspontnak a helyessége kitűnik a törvényjavaslattal beterjesztett miniszteri indokolásból is, amely minden megszorítás nél-