Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

96 Hiteljogi Döntvénytár. hogy a pótlásokban foglalt módosítás az ált. bizt. feltételeknek az első díjrészletet követó' részletek fizetésére harmincnapi halasztást engedélyező rendelkezésére vonatkozik és ennek helyébe tette az 1927 : X. tc. intézkedéseit irányadóvá, amelyek értelmében pedig a biztosító a külön írásban nem kötelezett folytatólagos díjrészlet megfizetésére, a biztosítottnak utólagos határidő engedélyezésére nem köteles. Ebből folyóan alapos az alperesnek azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy helytelen szövegmagyarázaton alapul és ezért téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a peres esetben a biztosított a halálát nyolc nappal megelőzően : 1931. június 15-én esedékessé vált második évi díj első negyedévi részletét a kötvényfeltételekben engedélyezett harmincnapi halasztási idő leteltéig lett volna jogosult lefizetni. 127. Ha a teljesítés a szerződés értelmében egységes, a vevő nem követelhet részszolgáltatást a többinek visszautasításával és az eladó az ily részteljesítés megtagadásáért kártérítéssel nem tartozik. (Kúria 1933. ápr. 21. P. IV. 4689/1931. sz). Indokok : A szerződésnek azt a magyarázatát, hogy a felek akarata egységes, nem pedig megosztott teljesítésre irányult, nem erőtleníti meg az, hogy a szerződés az egyes árutételeket külön sorolja fel mennyiség, minőség és egységár szerint. Ez nem változtat azon a szemponton, hogy a fakereskedelemben az eladónak általában hátrányára lenne az, ha az egy szerződéssel (kötlevéllel) megvett különféle minőségű (jobb és silányabb) faárukból csak a jobb minőségűt szállítaná. Abban az esetben, ha a teljesítés a szerződés értelmében egységes, a vevőnek nincs joga csupán egy rész szolgáltatását követelni, a szerződésszerű többi szolgáltatás visszautasítása mellett, az eladó tehát az ilyen részteljesítés megtagadása estében kártérítésre nem köteles. 128. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 54. §-ának azt a rendelkezését, hogy adósnak a kény szer egy ességi eljárás megindítása után végzett hatályos jogcselekményeiből eredő követelések az ellene nyitott csődben a tömegtartozásaiként jönnek számításba. akkor is alkalmazni kell, ha a jogcselekmény a rendelet életbelépését megelőzte. (Kúria 1933. ápr. 21. P. VII. 626/1932. sz.) 4