Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Hiteljogi Döntvénytár. 83 értékre, amiből folyik, hogy ez a koronaösszeg csak akkor tehető az aranyértéket feltételező átértékelés tárgyává, ha előbb aranykoronára átszámíttatik. Azt az illetményt azonban, amelyet a nyugdíjjogosult 1914. július 1. napján már élvezett és amely békeidőben is aranykorona értéknek felelt meg, a nyugdíj átértékelése szempontjából továbbra is arany értékűnek kell tekinteni, mert nem lehet a feleknek azt a szándékát feltételezni, hogy ezt a békebeli illetményt tudatosan és szándékosan csökkenteni akarták volna. Ebből pedig következik, hogy ennek a békebeli értékű illetménynek aranykorona átszámítására nincs szükség, mert az már amúgy is békebeli aranyértéknek felel meg, miért is az illetmény eme része tekintetében az 1926 : XVI. tc. 4. § 3. bekezdésében és a 93,736/1926. P. M. számú rendelet 1. és 5. §-aiban előírt átszámításnak nincs helye, hanem az átszámítás csak a békebeli illetményeket meghaladó és a pénzromlás idejében felemelt illetményekre alkalmazható, amint ezt a kir. Kúria már több hasonló perben kimondotta. 107. A K. T. 354. §-ánah az a rendelkezése, hogy aki a szerződő felek közül a szerződéstől elállani kíván, az a másik felet erről azonnal értesíteni és az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik, csak késedelmes teljesítés esetében nyer alkalmazást, de nem akkor, amidőn az egyik szerződő fél az ügylet teljesítését határozottan megtagadja. Ilyen esetben a másik fél a maga részéről a szerződéstől minden további értesítés nélkül elállhat, mert a teljesítés megtagadása lényegileg ugyancsak az ügylettől való elállást jelenti. (Kúria 1933. márc. 28. P. VII. 5710/1931. sz.) = Állandó gyakorlat. V. ö. 657. és 851. E. H. 108. /. Az általános biztosítási feltételeknek az a rendelkezése, hogy a társaság a későbbi időszakok díjait a biztosítottnak erre vonatkozó külön-külön írásbeli kötelezése hiányában abban az esetben is érvényesítheti bírói úton, ha a biztosított a folyó biztosítási év díjának egy részét már megfizette, vagyis a díjfizetést az illetőbiztosítási évre már megkezdte, mint az 1927: X. tc. 9. §-ába foglalt törvényes kényszerítő erejű rendelkezéssel egyenesen ellen6*