Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

78 Hiteljogi Döntvénytár. fel, s behajthatatlan követelések is felvétettek, de nem jelölte meg, melyek ezek a követelések s a követelések megjelölése végett a r.-t. könyveinek felmutatását kérte. — 2. Ugyanígy : 339. E. H. 99. Külföldi gyár képviseletének megszerzésére irányuló cselekményeikkel a felek üzleti versenyt folytatnak. (Kúria 1933. márc. 17. P. IV. 3809/1931. sz.) Indokok : 1923 : V. tc. alkalmazása körében üzleti versenyt jelent a közfelfogás szerint ipari vagy kereskedelmi élet köréhez tartozó minden olyan gazdasági tevékenység, amely nyereség elérésére, jövedelemszerzésre irányul és versenyhatás elérésére általában alkalmas. Aki ilyen cselekményével bármely formában az üzleti életbe kapcsolódik, üzleti versenyt folytat. Azoknál a nem vitás cselekményeknél fogva tehát, amelyek mindkét peresfél részéről arra irányultak, hogy ugyanannak a külföldi gyárnak képviseletét megszerezzék, a felek egymásnak versenytársai lettek. A versenytársról annak közlése, hogy a külföldi gyári előbbi belföldi képviselőjéhez való szoros viszonyánál fogva nem alkalmas arra, hogy a vevőkörnek a kifogásolt szállítások folytán megrendült bizalmát megszilárdítsa, a versenytárs jóhírnevét nyilvánvalóan veszélyezteti; mert ez a nyilatkozat lényegében azt állítja, hogy az említett versenytárs a bizalomra szintén érdemetlen, ekként a megbízó üzleti érdekeinek képviseletére alkalmatlan. És ez az állítás valótlan, mert erre a megállapításra az előbbi képviselőhöz való «szoros viszony» egymagában tárgyilagos okot és alapot nem szolgáltat. Ebből folyóan a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a levélnek fenti tartalma a Tvt. 13. §-ában meghatározott hírnévrontás tényállás elemeit kimeríti : jogszerű. A felperes kereseti jogát egyébként az sem szüntetné meg, ha való volna az alperesnek az a védekezése, hogy a levél írója nem a felperestől, hanem más személyről akart nyilatkozni. Mert a nyilatkozatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, akihez intézve van a fennforgó körülmények józan méltatása mellett értenie kellett. A levél címzettje a fennálló körülmények között a levél tartalmának a felperesre való vonatkozását felismerhette. A levelet alperes megbízásából az alperes nevében K. írta. K. tehát e részben az alperes alkalmazottja lévén, az alperes abbanhagyási felelőssége tekintetében közömbös, hogy a levél tartalmáról az alperes előzetesen tudott-e vagy sem. A miként a kir. Kúria 274/1931. számú határozatban kimondotta, az üzlettulajdonos az üzleti alkalmazottjának a Tvt.-be ütköző cselekményeiért nemcsak vagyoni felelősséggel tartozik, hanem azzal a kötelezettséggel is, miszerint