Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 51 általában véve a fogyasztóközönség nagyobb körének szánt és orvosi testülettől vagy közismert orvostekintélytől származó ajánlást értetvén, a 8. jelű levél nem igazolja a címre vonatkozó kitételének jogszerűségét és valóságát, különösen nem azért, mert a levél tartalma szerint egyrészt külföldi ismeretlen magánorvosnak egyszerű megrendelőleveléhez csupán mellékesen hozzáfűzött oly ígérete, hogy a cikket alkalomadtán ajánlani fogja mint diétikus italt ; másrészt meg semmi adat sincs arra sem, hogy az 1902-ben Lipcsében kelt és egy lipcsei céghez intézett, valamely «Malzon» nevezetű alkoholmentes sörre vonatkozó magánlevél bármi kapcsolatban is állana az alperes 1930-ban szabadalmazott gyártmányával. 79. /. Az 1928 : XII. tc. 3. §-ánah jogvesztő határideje nem vonatkozik oly esetre, amelyben a felek egymással az átértékelésben megállapodtak. — II. Ily megállapodásnak nem minősíthető magában az, hogy a vevő a számlának pengőértékben kiállítása ellen nem tiltakozott. — 777. Az 1928 : XII. tc. alkalmazását nem zárja ki az, hogy az 1924. július l-e előtt felmerült tételeket a hitelező könyveiben koronákban nem értékelte. (Kúria 1931. jan. 21. P. IV. 4700/1930. sz.) 80. Az 1410/1926. M.E.sz. rendelet 92. §-a nem érinti a hitelezőknek az adóstársak és kezesek ellen irányuló jogait. (Kúria 1932 jan< 22 p y 4450/1930. sz.) Indokok : A csődön kívül kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. sz. rendelet 92. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az egyesség bírói jóváhagyásával az adós felszabadul az egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól a hitelezőkkel, továbbá a kezesekkel és egyéb visszkereseti jogosítottakkal szemben. Ez a rendelkezés csak a kényszeregyességi adósnak a hitelezőkkel, a kezesekkel és egyéb visszkeresetrejogosítottakkal szemben való jogviszonyát szabályozza, de a csődönkívüli kényszeregyesség joghatályának meghatározásánál nem érinti a hitelezőknek az adóstársak és kezesek elleni jogait, mert erről nem rendelkezik, már pedig kifejezett törvényes rendelkezés nélkül a kivételes joghatályú kényszeregyesség nem értelmezhető kitérjesztőleg oly irányban, hogy a hitelezőt az nemcsak a kényszeregyességi adóssal szemben, hanem 4*