Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hitel jogi Döntvénytár. 43 (Kúria 1931. dec. 15. Pk. IV- 4862/1931. sz.) = A 844. sz. E. H. (K. 1927. ápr. 26. Pk. IV. 732/1927. P. H. T. 6. Hj. Dt. 20., 60.) a részvénytársasági igazgatóság jogát az igazgatósági tagok díja­zásának megállapítására szűk korlátok közé szorítja. Erről a jogszabályról mondotta ki 1931. ápr. 29-én kelt P. IV. 7618/1929. sz. (Hj. T. XII. 75.) hatá­rozatában a kir. Kúria, hogy nincs a P. H. T. 1930-ban megjelent kötetébe történt felvételt megelőző időre visszaható ereje abban az értelemben, hogy megtámadási kereset esetén vagy hivatalból a 32 évi elévülési időn belül meg­tartott összes közgyűlések ilytárgyú határozataira is kiterjesztessék. (L. e ha­tározatról : Szladiis, Jogt. Közi. 1931., 105. ; Hevesi Illés, u. o. 114. ; Sicher­mann Frigyes, u. o. 127. és «A cégjog» című szemlét u. o. 121.) De a visszaható erőnek ez a kizárása valóban nem állhatja útját annak, hogy a cégbíróság az új szabállyal ellenkező régi alapszabályoknak módosítását követelje, mert a régi alapszabályok sem ellenkezhetnek azzal a jogszabállyal, amelyet a rész­vénytársaságoknak követni kell. (V. ö. «A cégjog.) című szemlével, Jogt. Közi. 1931., 111.) 62. /. A részvénytársaságnak az igazgatóság tör­vényes, de tekintettel a K. T. 193. és 197. §-aira, nem kizárólagos képviselője. — II. A gőzmalomvállalat részéről a jövőben elszámolás szerint megvételre átvett és tárolt gabonanemüekre harmadik személyek részéről adott kölcsön megfizetéséért kötelezettségvállalás olyan ügylet, amely az ilynemű kereskedelmi üzlet folytatásá­val rendszerint jár. —III. A színlelt írásbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül azért szenved, mert a szer­ződés érvényességében bízott. — IV. Az a körülmény, hogy a kereskedelmi forgalomban szokásos tartalmú köte­lező nyilatkozatot nem a benne kezességet vállaló, hanem a kölcsönt kérő mutatta be a hitelezőnek, a rendes keres­kedő fokozott gondosságával sem adhatott alapot arra a feltevésre, hogy a jogügyleti nyilatkozat színlelt. (Kúria 1931. dec. 17. P. IV. 5091/1931. sz.) = Ad III. v. ö. M. M. T. 999. § 3. bek. 63. A meghosszabbított szolgálati szerződésre, ameny­nyiben felek máskép meg nem egyeznek, az eredeti fel­tételek irányadók. (Kúria 1931 dec 21 P n ioso/1931. sz.) Indokok : Ha az alkalmazott a szolgálati viszonyt a munkaadó tudtá­val a szerződésben megjelölt időn túl folytatja, a szolgálati szerződést, hacsak a munkaadó azonnal ellent nem mond, határozatlan időre meghosszabbított-

Next

/
Oldalképek
Tartalom