Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
38 Hiteljogi Döntvénytár. beli) pénztartozásait az átértékelésből kizáró 6. §-ának az alkalmazását. 56. Az ostendei egyezmény kisorsolás folytán már beváltott kötvényekre nem terjed ki. Az általános jogszabályok szerint pedig a kisorsolt kölcsönkötvény éknek névértékben beváltása joghatályos. (Kúria 1931. dec. 11. P. IV. 3849/1930. sz.) Indokok : Az ostendei egyezmény ugyanis egyrészt az adós Budapest székesfó'város alperes, másrészt ennek három kölcsönét, köztük az ezúttal szóbanlevó' 1914. évi 4 1/20/o"os kölcsönt is, elhelyező (placirozó) külföldi bankok közt jött létre ama kölcsönbeli kötelezettségek teljesítésének módosítása tárgyában. Ez a megegyezés tehát az egyes kötvényeknek, mint értékpapíroknak birtokosait (tulajdonosait) természetesen csak akkor jogosíthatta és kötelezhette, ha ahhoz maguk is hozzájárultak, aminthogy maga az egyezmény is a XII. cikkében (első bek. 2. pont) megkívánja, hogy a kötvénytulajdonosok kijelentsék az egyezmény feltételeinek elfogadását. Az ostendei egyezmény végrehajtására vonatkozó, 1925. december 11-én kelt ú. n. bázeli pótegyezmény pedig a III. cikkében külön kimondja, hogy azok a kötvénytulajdonosok, akik az ostendei egyezményhez hozzájárulni kívánnak, kötvényeiket bemutatni tartoznak felülbélyegezés céljából, amely körülmény éppen a hozzájárulást igazolja. Az ostendei egyezményből világosan kitűnőleg a szerződő felek (az alperes és a bankok) kezdettől fogva számítottak is arra, hogy az egyezmény hatálya alá nem eső kötvények is maradnak, mert annak X. cikkében a székesfőváros arra kötelezi magát, hogy egy kötvénytulajdonos számára sem engedélyez az ostendei egyezményben megállapítottaknál kedvezőbb feltételeket. Mindezekből pedig nyilvánvaló, hogy az ostendei egyezmény (tartalma szerint) minden kötvénytulajdonos (mint harmadik személy) javára kötött szerződésnek csak abban az értelemben tekinthető, hogy ahhoz — kötvényeik bemutatásával — hozzájárulhatnak és csatlakozásukat — ha a XII. cikkben megszabott időben történik — az adós székesfőváros vissza nem utasíthatja. Az egyezményhez nem járult kötvénytulajdonosoknak a székesfővárossal való jogviszonyát ezek szerint az ostendei egyezmény nem érinti, hanem arra nézve — érvényes egyéb külön megegyezés hiányában — a kölcsönkötvény eredeti feltételei és az általános jogszabályok az irányadók. Ámde a felperes a kereseti kötvényével az ostendei egyez-