Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 83 pítására szolgáló társasági összes könyvek és összes iratok megtekintésének és felhasználásának időben, terjedelemben korlátlan joga fenntartását is. A felperes azonban a 2.'/. pont alatti levele szövegezésével és az esetleges ellenkező írásbeli okiratokkal szemben is vitathatja azt, hogy sem G. M.-nak az E. bérgazdasággal kapcsolatos tőkebetétjéből őt illető részt, sem pedig az átruházási szerződés kelte előtti hasznokat a szerződés valódi tartalma szerint át nem ruházta. A felperes tehát az ekként meg nem szűnt jogi érdekeltsége folytán is a szóbanlevő könyvek és iratok felmutatását igényelheti. De a társaság tagjának a könyvek megtekintésére vonatkozó törvényes jogát a tagnak a társasággal szemben fennálló valamely vagyoni követelése átruházása önmagában rendszerint meg sem szünteti, mert a társasági könyvek és iratok megtekintésének joga a társaság tagját ebből a minőségéből megillető személyes jog, amely egyes kivételes esetektől eltekintve, mások által s így az engedményes által nem is gyakorolható. III. Az alperes felmutatási kötelezettsége teljesítését azonban a kir. Kúria a felmutatással járó költségek egyidejű előlegezéséhez kötötte, mert általános jogszabály, hogy az, aki valamely dolog felmutatására köteles, a felmutatást megtagadhatja, amíg a másik fél költségeit nem előlegezi. 49. A külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe részére cégvezető ki nem rendelhető. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. dec. 4. P. VI. 10,402/1931. sz.) = Állandó gyakorlata a budapesti ítélőtáblának, így : 1893. ápr. 26. 1421/1893. (Dt. 3. f. 17., 330. o.), 298/1896. (Vályi, 210.), 1900. máj. 20. 1412/1900. (Dt. 3. f. 17., 330. o.), 1921. dec. 7. 9543/1921. (Hj. Dt. 15., 24.). A 3921/1923. sz. döntésben is csak olyan esetben tért el ettől az állásponttól, amelyben osztrák részvénytársaság fióktelepe alakult át angol társaság fióktelepévé és e fióktelepnek az ausztriai társaságokra vonatkozó kivételes gya korlat alapján (v. ö. Hj. Dt. 15., 24.) már voltak cégvezetői. 50. A magánalkalmazottakra vonatkozóan nincsen oly jogszabály, amely a munkaadót a munkavállaló részére nyugdíjfizetésre kötelezné. Csak külön szerződés (szolgálati szabályzat) alapján követelhető nyugdíj. Az 1926: XVI. tc. csak a különben is követelhető nyugdíj átértékelését szabályozza. (Kúria 1931. dec. 9. P. II. 7398/1929. sz.) 51. Az elvállalt padlókockázási munka elmulasztásáért nem követelhet kártérítést az a rendelő, aki az elállással csak azt a szándékát valósította meg, hogy a szerződéstől elálljon, mintha meg sem kötötték volna. (Kúria 1931. dec. 10. P. IV. 3879/1930. sz.) Indokok : Tény, hogy az alperes 1928. év augusztus hó második felében a tanú útján utasította a felperest padlókockaminta küldésére, de a Hiteljogi Döntvénytár. XXV. 3