Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
H ifeljogi Döntvénytár. 21 1930. jan. 10. II. 2/1929. határozatot is (Jur. Wochenschr. 1930. 1687. és 1931. 450.), valamint az előző ellenkezőt RG. 1928. júl. 29. II. 91/1928. <u. o. 1928. 2364.) 28. A biztosítási ajánlatban foglalt az a kikötés, hogy a biztosítónak az ajánlat keltétől számított 30 nap alatt jogában áll azt elfogadni vagy visszautasítani, joghatályos. (Kmia 1931. nov. 13. P. YII. 8719/1930. sz.) = Állandó bírói gyakorlat, hogy szerződő felek a biztosítási ajánlat elfogadására vagy visszautasítására a K. T. 468. §-ában megszabott határidőtől eltérő hosszabb vagy rövidebb határidőben megállapodhatnak. így : Kúria VII. 7737/1926. (J. H. I. 1219.); 1901. dec. 17. 1067/1901. (Dt. 3. f. 22., 29.); 1901. dee. 4. 1096/1901. (Dt. 3. f. 21., 103.) és az utolsónak említett határozat közlése kapcsán felsorolt régebb határozatok. 29. /. A törvényes tilalomba ütköző szerződés, ha a törvény mást nem rendel, semmis. — //. Visszakövetelésnek az eset körülményeire tekintettel a méltányosságnak megfelelően van helye. (Kúria 1931. nov. 17. P. IV. 3296/1930. sz.) Indokok . A tényállás szerint a felperes 1923/1925. években az alperes részére annak megbízásából értékpapírokat vásárolt részben az alperes készpénzfizetéseiből, részben azokból a készpénzkölcsönökből, melyeket az alperesnek nyújtott ; az érrtékpapírok a felperesnél maradtak letétben, aki aztán azokat szintén az alperes megbízásából eladta. Ennek az összeköttetésnek eredményeként a felperes javára mutatkozó egyenleg gyanánt az alperes ]!)2ö. augusztus 12-én írásban elismert 30.000,000 korona tartozást, melynek hátraléka fejében követeli a felperes a leszállított kereseti 1392 P tőkét és kamatát. Az 1922 : XXVI. tc. 7. §-a alapján kibocsátott és a felek összeköttetésének tartama alatt hatályban volt 1300/1923. P. M. számú rendelet 1. § harmadik bekezdése értelmében bank- és pénzváltóügylet fogalma alá esik más részére, megbízásból értékpapírnak adás-vétele is, ha abból hitelezési vagy letéti viszony keletkezik, ami az adott esetben fennforog. Bank- és pénzváltóügylettel pedig ugyanezen rendelet 1. § első bekezdése szerint iparszerüleg csak az foglalkozhatik, aki annak gyakorlására az iparhatóságtól engedélyt nyert. Ez a törvényes rendeleti tilalom a bank- és pénzváltóügyletek zavartalan és a közérdeknek megfelelő lebonj^olítását kívánja biztosítani. Felperes ezt a tilalmat megszegte az alperessel való üzleti viszonyával, mert saját vallomásából kitűnik, hogy irodája fennállott ugyan (tehát iparszerűleg tevékenykedett), de nem volt hatósági engedélye. Ámde a törvényes tilalomba ütköző szerződés (amennyiben a törvény mást nem rendel), semmis. Következőleg semmisnek kell tekinteni a peres felek közti jogügyleteket is. Azok teljesítése iránt tehát nem támad jogi kötelem, mégpedig későbbi tartozáselismerés útján sem. A semmisségnek nem áll útjában a K. T. 263. §-a. Ez ugyanis csak azokra az esetekre vonatkozik, midőn valamelyik ügyletkötő fél a személyében rejlő okoknál fogva általában nem foglalkozhatik kereskedelmi ügyletekkel, nempedig arra az esetre is, midőn bizonyos kereskedelmi
