Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 17 ban hozott határozattal eldöntött kérdések újabb bírói döntés tárgyává nem is tehetők. De nincs akadálya annak, hogy a bár bíróilag jóváhagyott kényszeregyességnek azok a hiányai, melyekhez az anyagi jog szabályai szerint általában a jogügyletek érvénytelensége fűzó'dik, a kényszeregyességi eljárás keretén kívül is bírói döntés tárgyává tétessenek. Ebben a részben az alperesek álláspontja az volt, bogy mivel az adós az egyességi ajánlatnak előterjesztése után, de annak tárgyalása előtt elhalt, ők pedig az adós mellett kötelezettséget vállaló nyilatkozatukat ennek halála után, de szintén még a tárgyalás megtartása előtt visszavonták, jogérvényes kényszeregyesség nem létesült és nem történt részükről sem az egyességhez fűződő jogérvényes kötelezettségvállalás. A K. T. 289. §-a értelmében az az ajánlat, mely kereskedelmi üzlet körében kereskedőtől ered, ennek halálával visszavontnak nem tekinthető, kivéve ha az ellenkező szándék az illető saját nyilatkozatából vagy a fennforgó körülményekből kitűnik. Ezek mellett az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 5. §-a szerint az adós a kényszeregyességi eljárásban egyességi ajánlatát a szavazatra jogosult összes hitelezők beleegyezése nélkül vissza sem vonhatja s ugyanez áll az adós kötelezettségeiért felelősséget vállaló személyekre is. Ezekre való tekintettel, jóllehet a vonatkozó eljárási szabályok szerint csak az erre kitűzött tárgyalás eredménye alapján, a beadott szavazatok számbavétele mellett s az esetleges kifogásoknak a bíróság által való elbírálása útján nyer megállapítást az, hogy az egyesség elfogadása megtörtént-e, a fennforgó esetben pedig az adós a tárgyalás napján már nem élt, ez a körülmény az egyességnek érvénytelenség okából való megtámadására és arra, hogy az adós mellett kötelezettséget vállaló nyilatkozat hatálya is megszűntnek tekintessék, az anyagi jog szabályai szerint kellő alapul nem szolgál. 23. A szolgálati szerződés érvényessége megtámadható azon az alapon, hogy a munkavállaló a felvételhez megkívánt minősítést érvénytelen bizonyítvánnyal igazolta. A szerződés a megtámadás következtében visszahatóan érvénytelenné válik s úgy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna. (Kúria 1931. nov. 3. P. II. 7834/1929. sz.) 24. Vétlen károkozásért is felelős az, akinek részére, folyt ténykedés közben érte a nála sokkal rosszabb vagyoni helyzetű felet a, tárgyilag jogellenes érdeksérelem. (Kúria 1931. nov. 3. P. II. 8167/1929. sz.) Indokok : Anyagi jogszabály sértése nélkül alkalmazta a fellebbezési bíróság a vétlen károkozásért való felelősségnek szabályát. Az élet, egészség, munkaerő ugyanis az embernek jogvédte érdeke. Mindaz, ami ezt a jogvédte érdeket veszélyezHiteljogi Döntvénytár. XXV. 2